Lose & Lost - Minsung ff. ✔️

➤New phone who's this?

Új telefon, te ki vagy?

Senki se gondolkodik azon, hogy éppen ki után kapja meg a telefonszámot. Csak kézbe kapjuk.
Ugyan milyen embereket hagy maga után a régi szám tulajdonosa?
Ugyan belekeveredünk-e magunk is valami múltbéli fájdalomba.

Senki se gondol erre.

Senki se gondol bele, hogy ami hónapokkal ezelőtt történt haláleset, amit a híradóba láttál, esetleg annak a telefonszámát kapod kézbe.

Emberünk is így volt... Átlagos napnak indult.

Ő se gondolt erre.

Se arra, hogy még valaki mindig próbálkozok a letiltott telefonszám keresésével.

Oly sokan ragadtunk a múltba. Oly sokan ragaszkodunk ahhoz, ami már nincs.

Egész nap elfoglalt volt Chan, egy új telefont vett, mert volt oly szerencsétlen volt és ripityára törte a régit úgy, hogy amint ez a szerencsétlenség megtörtént vele, egyből egy új készüléket vett.

Minden rendben is volt, addig míg be nem üzemelte munkahelyén. Majd ahogy csipogni kezdett, levette a hangját, ne zavarja munka közben semmi. Ugyan is a főnökség nem nézi jó szemmel, ha egész nap a telefonján lóg.

Hosszú nap volt, ám amikor az értesítéseket megnézte, amik a nap folyamán jöttek, elhűlt benne a vér.

Ismeretlen szám:

A következő életünkben is megkeresel?
Lehetnénk boldogok?
Lehetnék újból a párod?
Lehetnék újból veled?
Érezni akarom az illatod
A forró érintésed...
Látni akarlak...
Újra...
Újra...
Kérlek. Látni akarlak!
Emlékszel, múltkor megkérdeztem.
Mi lenne, ha most elmennék, hogy lássalak.
A Han folyóhoz.
A hídhoz, ahol elsőnek megcsókoltál...
Ahol kimondtuk, hogy egymáséi vagyunk.
Minho.
Légy ott velem.
Fogd meg a kezem míg leugrok.
Látta: 20:45

- Minho? - majd mivel a Han folyó nem volt messze, arra vetette az iranyt.
A folyó parton kószált a hidegben, mikor egy kis alakot vett észre az egyik hídon.

De ott, amit látott sosem felejti.

Az alak felmászott a korlátra, ekkor Chan futni kezdett minden erejével. Az idő kattogott.

Chan ahogy közeledett testét elárasztotta az adrenalin.

Egyre gyorsabban futott.

De késő volt.
- Kérlek ne ugorj! - ordította teli torokkal.

A fiú, könnyekkel teli arccal feketébe bújva, a korlátról a mély hideg vízbe vetette magát.
- Ne!

Mind hiába volt.
Nem válaszolt időben... Elkésett.

A csobbanás visszhangzott.

Chan ahogy odaért a korláthoz lenézett, de csak a hömpölygő folyó fekete vizét látta.

Sötét volt.

A telefonját elővéve világított a folyóra.

De semmi...

..

..

..

"Megrázó hírünk! Egy fiatal férfi ugrott a Han folyóba. A holttestét keresik. A kamerák felvétele és a szemtanúk alapján idegenkezűséget kizártak a hatóságok. "

A hatóságok kiderítették a férfi kilétet. Han Jisung.

Chan csak sóhajtott egyet. Fiatal volt. Megtudta, hátterét neki, mivel szemtanúként találkozhatott a férfi szüleivel.

Nem tudta könny nélkül bírni.

Egy folyamatosan zokogó anyuka és egy erősnek látszó apuka állt előtte. De ahogy bármit is mondtak a fiúkról, újabb könny, újabb keserves sírás hagyta el mindkettőjük ajkát.

Sosem tudhatjuk, a másik min megy keresztül.
Sosem tudhatjuk, hogy a másik mit érez, ha csak meg nem osztja valakivel...

Jisungnak nem maradt senki, akire támaszkodni tudott volna, akiben igazán bízhatott.

A párja hónapokkal ezelőtt meghalt... Magát okolta, a másik szülei miatt. Fájt léteznie, de nem mutatta ki.

Nem tudott tovább lépni.

A lelke egy darabját, a lelki társát veszítette el Minhoval...

De akár ki olvasod ezt a könyvet.

Akárki vagy, akármi a háttértörténeted, nem vagy sosem egyedül.

Nem

Vagy

Egyedül

Találj valakit, akinek megnyílhatsz.

Aki előtt önmagad lehetsz.

Szeress élni.

Találj okot, ha nincs.

Mert a fény az éjszakában eltűnik, de mindig eljő a hajnal.

A csillagok se ragyoghatnak sötétség nélkül.

Tanulj meg kimászni a lelked sötétéből.

❤️‍🩹🖤❤️‍🩹