•Difficult Love•

1. fejezet

- Han Jisung! - Mondta hangosan a tanár a nevemet mire én felálltam majd kimentem a táblához. - Hajrá. - Adta a kezembe a krétár ami amúgy nem is fog a táblára.

- Nos... - Nyeltem egy nagyot. - Ez khm! My dog is... My dog i-is my... Szóval az én... - Hebegtem-habogtam mire a tanár sóhajtott. - Sajnálom. - Hajtottam le a fejemet szégyenemben. Az angol sosem volt az erősségem és talán nem is lesz az. Ez az egyetlen tantárgy amiből bukásra állok.

- Nem baj. - Legyintett. - Hamarosan Mr. Lee átveszi a helyemet. Remélem ő nála érteni fogod. - Mondta mire én lefagytam. Hogy ki?! Mr. Kibaszott dögös ám bunkó Lee Minho tanár úr?!

- Hogy kicsoda már elnézést? - Tette fel a kezét Hyunjin.

- Mr. Lee visszajön az iskolába.

- Mivan? - Nézek döbbenten ahogy körülbelül mindenki más is.

- Sajnos én nyugdíjba megyek ő pedig amúgy is visszajött volna így megkapja az angol tantárgyat is. - Magyaráz a tanár úr miközben én visszamegyek a helyemre.

- Ugye ez csak egy vicc? - Kérdezi Hyunjin még mindig sokkolt állapotban. - Hol lehet itt kiiratkozni? - Áll fel amin a tanár kuncog. - De most konolyan! Maradjon itt! Nem akarom őt! - Hisztizik tovább a padtársam.

- Mi a gond Lee-vel? Nem szeretitek őt? - Néz értetlenül Mr. Park mire a többség azt válaszolja hogy nem.

- Mindenki utálja. - Mondja egy lány mire én a padra hajtom a fejemet. A magad nevében beszélj kislány.

- Miért? Ő csak szigorúan veszi a tanítást. Nem azért van itt hogy titeket nézzen... - Mutat az első padsorban ülő lányra akinek kint vannak a mellei. - Persze minden tanár próbál a tanításra figyelni de ezt ti is tudjátok hogy nehéz. - Erre mi bólintunk. - Viszont Minho tényleg tanít. Ahogy észrevettem szeret tanítani és élvezi is bár a tavaly előtti évben sokszor piros fejjel jött be a tanáriba. - Kuncog majd legyint. - Na mindegy! Holnaptól ő fogja tanítani az angolt és továbbra is a fizikát.

- Régen azt mondták hogy ő tesi tanár lesz de tavaly elment. - Tűnödik el egy lány mire a tanár hümmög.

- Ez igaz. - Helyesel. - A tavalyi év nehéz volt neki és ezt ti is tudjátok. - Erre bólintunk. Igen... Pontosan jól tudjuk. - Na jolvan gyerekek! További szép napot! - Mosolygott ránk mikor kicsengettek.

- Kérem maradjon itt!! - Megy utána Hyunjin mire a tanár kuncogva kisiet a teremből.

Sóhajtok majd bedugom a fülembe a fülhallgatómat. Már csak ez hiányzott. Pontosabban ő.

- Isteneem! - Csapódik le mellém Hyunjin majd kitépi a fülemből a kis készüléket. - Te nem vagy kiakadva? - Néz rám hisztisen mire én csak hümmögök.

- Úgy tűnök mint aki örül ennek? - Nézek rá mire ő megrázza a fejét.

- Ő hiányzott az életemből de komolyan! - Szenved tovább amin én kuncogok. - Annyira de annyira utálom őt érted? Úgy utálom! - Túr a hajába idegesen.

- Kit utál Mr. Hwang? - Kérdezi egy mély hang mire az egész teremben csönd lett. - Nos? - Vonja föl a szemöldökét mire Hyunjin szeméből kifolyik egy könnycsepp. - Sírni azért nem kell. Én sem örülök annak hogy itt vagyok. - Sóhajt majd felül a tanári aztalra. - Nos... - Csapja össze a kezét majd egy lánynak int hogy ő szálljon le az asztalról. - Dejó újra látni benneteket. - Forgatja meg a szemeit. - Bemutatkoznom gondolom nem kell de látok itt új arcokat így gyorsan ezt megteszem. - Néz körbe az osztályon. - Lee Minho vagyok a fizika és mostmár angol tanár. Eddig csak fizikát tanítottam viszont megkaptam az angolt és szerencsétekre... - Mosolyodik el hamisan. - Én lettem az osztályfőnök helyettes. - Ezt hallva mindenki sugdölőzni kezd viszont mindenki befogja amikor Lee az asztalra csap. - A szabályok ugyanúgy élnek. - Vonja föl a szemöldökét. - Csinálunk egy olyat hogy... - Veszi a kezébe azt a fekete naplót amit két évvel ezelőtt is használt. Aranyos. - Hwang Hyunjin? - Néz az említettre. - A kedvenc diákom itt van. - Mosolyog mire Hyunjin csak bólint. Imádom hogy Mr. Lee pontosan tudja hogy Hyunjin az aki a legjobban utálja őt és pont ezért szívja a vérét. - Hwang Yeji? - Néz a lányra mikor az feltette a kezét. - Köpjél egyet. - Mutat a kukára mire a lány bólint majd kiköpi a rágót.

Körülbelül mindenkinek köpnie kellett így a tanár úr kissé már ideges volt. Le sem tudtam venni róla a szemeimet mert nem fogtam fel hogy ő tényleg itt van. Itt előttem. Újra a tanárom. El sem hiszem de tényleg!

- Han Jisung? - Néz rám mire én halványan elpirulok. - Rágó? - Néz a számra mire én megrázom a fejemet. - Mutasd. - Száll le az asztalról majd elém áll mire én ijedten nézek rá. - Kérem. - Biccent mire én értetlenül néztem rá.

- Micsodát?

- Ezt itt. - Nyúl bele a pulcsim zsebébe ami miatt én teljesen elpirosodom. Honnan a faszomból szúrta ki?! - Mindenkitől kérem. - Emeli fel a magasba a rágós zacskómat. - Most az egyszer senki nem kap ezért semmit de ha ezek után is meglátom hogy valakinek a szájjában egy ilyen van... - Lebegteti a rágóimat. - Szaktanárit kap. - Az asztalhoz megy majd kiborítja az ablakpárkányra egy doboz tartalmát. - Ebbe bele kérem az összeset. - Dobja bele az én rágómat majd az eslő padsorhoz megy. - Ide. - Mutat a dobozra mire a kettő lány vonakodva de beleteszik a rágókat. - Mr. Hwang. - Mosolyodik el gúnyosan a tanár mikor Hyunjin puffogva de a dobozba teszi a kettő csomag rágót. Lee rámnéz majd menne tovább de én a dobozt megfogva állítom meg. A zsebembe nyúlok mind a kettő kezemmel majd kiszedem belőle a három csomag rágót mire Lee meglepődve néz rám. - Komolyan ennyi rágótól nem ragad össze a seggetek? - Kérdezi miközben tovább megy.

- Nem nyeljük le tanár úr. - Mondja egy lány mire Lee hümmög.

- Még jó. - Sóhajt majd miután mindenkitől begyűjtötte a rágókat; visszaült az asztalára. - Az osztályfőnök nincsen a héten így muszáj voltam bejönni ma pedig csak holnap kellett volna. - Sóhajt. - Ver az isten. - Túr a hajába ami miatt én még levegőt is elfelejtek venni. Ennek az istennek még hagynám is hogy verjen. - Lesz kettő óránk még együtt... - Mondaná tovább de valaki beront az ajtón. Hát ez meg ki? - Segíthetek? - Kérdezi mire a srác bólint.

- E-elnézést kérek. - Mondja pirongva. - A fizika termet keresem.

- Jó helyen jár csak éppen nem jó időben. - Mondja mire a fiú értetlenül néz. - Üljön le valahová. - A rózsaszín hajú bólint majd leül a leghátsó padba. - Nos... Maga kicsoda? - Néz az újoncra.

- Lee Felix uram. - Lee hümmög majd valamit ír a füzetébe.

- Neked is mondom hogy ez az első és az utolsó hogy nem írom be a késést. - Ez a Felix gyerek megköszöni mire a tanár csak legyint. - Szóval ott tartottam hogy van még kettő óránk együtt viszont nekem rohadtul nincsen kedvem hozzátok... - Mondja amin mi meglepődünk. Flegmább lett egy év alatt... Viszont helyesebb is. - Szabad foglalkozás! - Mondja mire mi elmosolyodunk. - Telefon nélkül! - Mondja mire nekünk leolvad a mosoly az arcunkról. - Első és utolsó hogy telefonozhattok. - Egy apró mosollyal kezdem el nézni Leet aki szemetforgatva nézi ahogy mindenki előveszi a telefonját. - Mr. Hwang! - Mondja egy pár perc múlva mire Hyunjin nem válaszol helyette úgy csinál mint aki alszik. Pedig igazából nem alszik mivel kettő perce még hozzám beszélt.

- Alszik tanár úr. - Mondom mire Lee felvonja a szemöldökét.

- Hát persze. - Rázza a fejét amivel a tudtunkra is adta hogy nyílván tudja hogy nem alszik a barátom.