Why you? {MinSung}

2.részᵕ̈

Lixie ahogy meglátta Chant egyből oda robbant hozzá.

-Chanie! Nagyon hiányoztál! -szinte a sírás határán volt Lix olyan rég látta Christ. Én is meg érzékenyültem, szépen oda sétáltam és átöleltem.

-Nekem is hiányoztál.. -mondtam nagyon halkan épp, hogy meghallja. Meg kell mondjam nem vagyok az érzelmek nagy mestere és nem tudok mit mondani az ilyen helyzetekben ezért is mondom halkan minden egyes alkalommal.

-Nekem is hiányoztatok fiaim. -nevezett fel egy kicsit Chris amin el érzékenyültem én is. A kapucnit gyorsan felhúztam a fejemre, hogy ne lássák, hogy sírok, de egy szipogás kicsúszott belőlem.

-EEHHHHH?? Jisung? Te most SÍRSZ? -kérdezte meglepődve Lix, mire Chan felált mellém és levette rólam a kapucnit. Egy kis törékeny piros szemű zokogó mókussal találta magát szemben.

-Gyere ide Sung. Ne sírj.-tárta ki karjait Chan amibe természetesen belerobbantam. Szabad utat engedtem könnyeimnek, míg be nem rontott a töri tanár.

-Khmmm!! Mr. Han és Mr. Bang!! Ezt most abbahagyni! A homofób viselkedés nem engedett az én órámon!-kiáltotta el magát a töri tanár. Egyből szetreppentünk Channal. Ha ennél a tanárnál valami "rosszat" csinálsz repülsz és az igazgatóig még nem állsz. Le ültünk a helyünkre és elkezdődött az unalmas töri.

Annyira vártam, hogy vége legyen. Mikor készültem kimenni a mosdóba megszólalt a hangosbemondó.

-Kedves diákok és tanárok! Gondolom mint ahogy hallották Lee Minho ide fog jönni a mi iskolánkba, igen aki nem értette IDE FOG JÖNNI A MI ISKOLÁNKBA. Ami azt illeti nem 10-re jön hanem 9-re. Szóval kérem az összes diákot és tanárt befáradni a sportcsarnokba. Köszönöm. -ezzel kikapcsolt a hangosbemondó.

Szuper, villámgyorsan kirohantam a mosdóba elintézni a dolgomat, majd visszafelé igyekezve Chant és Felixet is összeszedtem. Siettünk míg drága barátunk bele nem ütközött a drága kis zaklatónkal Changbinnal.

-Szia tökmag! Hova hova? Talán a kis Minhotokhoz?-kérdezte kimért hangnemben majd bele ütött Felixbe.

-S-sajnálom... -motyokta Lix alig érthetőleg mert el terült a földön. Na itt nem bírtam tovább. Odamentem Changbinhez és be húztam neki, míg a mi Daddynk segített a második fiának.

-Hoppá! Te is csak ilyen gyenge féreg vagy?-kérdezte ironikusan Changbin majd arcáról elvéve a kezét emelte felém majd felpofozott. Egyik csattanás követte a másikat. Még belém is rugott. Hallottam hogy valaki erre felé lépked, de nem bírtam felállni. Fájt mindenem. Az arcomat kék és néhol pirosas lila foltok borították. Changbin egyből eltűnt, mire mi is megpróbáltunk elmenni, de szokásosan lecsesztek minket, mivel hogy már megy az előadás. Várj! Már megy?? Kiakadtam és elkezdték rohanni. Ki basztam az ajtót a helyéről mikor megérkeztem a helyszínre. Nyomomban Chan és Lixel együtt. Mindenki ránk nézet még Minho is. Olyan szép..

＊*•̩̩͙✩•̩̩͙*˚ 𝑀𝑖𝑛ℎ𝑜 𝑠𝑧𝑒𝑚𝑠𝑧𝑜̈𝑔𝑒˚*•̩̩͙✩•̩̩͙*˚＊

Miközben mutatkoztam be a többieknek, egyszer csak az ajtó ki csapódott és egy messziről nézve mókus arcú fiú állt ott, mögötte 2 emberrel. Egyből abbahagytam a beszédet. A mókuska tovább bámult, de én is ugyanezt tettem. Kezdve az aljátol. Szép, egy olyan zárkózott típusnak néz ki így ahogy én látom. Arcát kék és lilás foltok lepték, gálya össze-vissza néhol a szemébe is belelóg egy-egy hajszál. Szeme szép sötét barna. Tetszik. Nem! Nem tetszhet nekem egy sokkal fiatalabbnak tűnő srác aki még iskolás!

-Mr. Lee! Folytatod tovább vagy mi lesz? -zökkentett ki az őröm.

-Ja, igen persze folyattom!-nyögytem ki pár másodperc után.

-Szóval ott tartottam, hogy ma elő fogok adni 6 zenét és a végén pedig csinálhattok velem egy fotót vagy videót. -modolyogtam a tömegre. Közben a fiúk is leültek. Annak a mókusfejű gyereknek a szemei úgy ragyogtak mintha most látott volna valakit akit nagyon meg akart ismerni.
[...]

*＊✿❀ ❀✿＊*
𝐻𝑒𝑙𝑙𝑜𝑜𝑜!
𝐼𝑠𝑚𝑒́𝑡 𝑢́𝑗𝑟𝑎 𝑖𝑡𝑡 𝑣𝑎𝑔𝑦𝑜𝑘, 𝑐𝑠𝑎𝑘 𝑒𝑔𝑦 𝑘𝑜̈𝑐𝑠𝑜̈𝑔 𝑎 𝑘𝑒́𝑚𝑖𝑎 𝑚𝑒𝑔 𝑎 𝑡𝑜̈𝑏𝑏𝑖 𝑡𝑎𝑛𝑎́𝑟 𝑒́𝑠 𝑎 𝑓𝑒𝑙𝑣𝑒́𝑡𝑒𝑙𝑖 𝑒𝑙𝑜̋𝑡𝑡 𝑘𝑢𝑟𝑣𝑎 𝑠𝑜𝑘 𝑑𝑜𝑙𝑔𝑜𝑡 𝑎𝑑𝑛𝑎𝑘 𝑓𝑒𝑙 𝑚𝑒𝑔𝑡𝑎𝑛𝑢𝑙𝑛𝑖 𝑙𝑖𝑘𝑒 𝑗𝑜𝑏𝑏𝑎𝑛 𝑡𝑎𝑛𝑢𝑙𝑛𝑒́𝑘 𝑓𝑜̈𝑙𝑑𝑟𝑎𝑗𝑧𝑏𝑜́𝑙 ℎ𝑎 𝐴́𝑧𝑠𝑖𝑎́𝑟𝑜́𝑙 𝑙𝑒𝑛𝑛𝑒 𝑠𝑧𝑜́, 𝑛𝑎 𝑚𝑖𝑛𝑑1! 𝑅𝑒𝑚𝑒́𝑙𝑒𝑚 𝑗𝑜́𝑙 𝑡𝑒𝑙𝑖𝑘 𝑎 𝑛𝑎𝑝𝑜𝑡𝑜𝑘 🩷
𝑃𝑟𝑜́𝑏𝑎́𝑙𝑜𝑚 𝑚𝑎𝑗𝑑 ℎ𝑜𝑧𝑛𝑖 𝑎 𝑘𝑜̈𝑣𝑖 𝑟𝑒́𝑠𝑧𝑡 𝑖𝑠!