Letelt az előadás. Mindenki feljött a színpadra egy fotóra vagy egy videóra. Mikor a mókus fejűre került a sor, olyan izgatott volt szegény, hogy elájult.
-Valaki hívjon valakit!-ordította az egyik lány a tömegből. Mikor visszafordultam a sráchoz, valaki már elkezdte pofázni gyengéden az arcát és rázta, remélve, hogy felkel.
-JISUNG EZ KURVÁRA NEM VICCES, HALLOD??! MOST KELJ FEL GECI!- ordította szinte már sírva, gondolom a barátja. Gondolkozás nélkül léptem közelebb hozzájuk és felkapva a fiút menyasszony pózba, rohantam ki vele az utcára. Az őröm utánam kiabált valamit, de már késő volt, nem hallottam semmit, csak a fiú éppségére koncentráltam.
Kiérve a kocsimhoz, hajítottam be a kocsiba, és bekötve őt, pattantam be a volán mögé. Bekötve magamat is tapostam bele a gázba és a kórházig le se nyomtam a féket. Mikor végre a kórház elé értem olyan 5 percnyi idegösszeroppanás szélén állva be rohantam a helyiségbe, egyből a recepcióst keresve.
-Jónapot, miben segíthetek?-mondta flegmán a recepciós csajszi telefonjából fel se nézve.
-Ez a móku-azaz ez a fiú elájult és segítség kéne!-ordítottam le a csajszinak a fejét mire az végre felnézett rám. Táttott szájjal nézet végig minket majd kapcsolt is és mutatta habogva az irányt.
-A..az a-ajtó-u-utá-á-n b-b-balra. -amint kinyönygte a mondatot rohantam amerre mutatott. Nem tudtam merre kellene mennem, melyik terembe, de már olyan ideges voltam, hogy elkezdtem sírni.
-Jónapot! Hát maga? Mibe-.... -megakadt az orvos torkán a szó, kikapta a mókus fiút a kezemből, és elkezdett rohanni valamit mogyogva az orra alatt, ha jól hallottam akkor azt, hogy: " Fel visszük az 1.emeletre a 143-as kórterembe, majd szólunk önnek ha bemehet. ".
[30 perc múlva]
Miközben a kezemet szorongattam a kórterem előtt egyszer csak a liftből kiszáll 2 ember és felém jönnek, vagyis inkább rohannak.
-ÚRISTEN UGYE JÓL VAN???? -hallatszodótt ahogyan sír a kisebb.
-Minden rendben lesz, Lixie, ne sírj.- ölelte át a kisebbet vigasztalva. Kisvártatva fel álltam és hozzájuk sétáltam.
-Minden rendben lesz, ne aggódjatok. -mosolyogtam rájuk és úgy invitáltam egy ölelésbe őket. Tudom, nem szokás ez Idoloktól de nekem is van azért szívem.
-Ha szabad tudnom mi is a nevetek? -kérdeztem miután el váltunk.
-Nekem a nevem Bangchan és a mellettem síró "gyermekem" pedig Felix. Téged pedig már ismerünk Lee Minho. -mosolyodott el Bangchan és felém nyújtotta kezét.
-Hívjatok csak Minhonak. -mosolyogtam majd belecsaptam tenyerem az övébe. Felixel is kezet fogtam mikor jobban lett, majd elmerültünk a beszélgetésekbe.
-És az a mókus arcú? Őt hogy hívják? -kérdeztem mire a szőke egyből fel csapva fejét rám nézve kezdett el beszélni.
-A neve Jisung, de mi csak úgy hívjuk, hogy Sungie. Tudod, ő nagyon szeret téged, mindig rólad álmodozik, csak a te zenédet hallgatja, és 0-24-ben rólad beszél. Annyira várta, hogy téged láthasson egyszer, ami sikerült is, de gondolom nem így tervezte.-nevetett fel egy kicsit Lix.- Tudod, te vagy neki a nagy szerelmeee......... -megállt egy pillanatra a mesélésben és rájött, hogy kifecsegte legjobb barátjának legőrzöttebb titkát.
◦•●◉✿ ✿◉●•◦
𝑆𝑧𝑖𝑎𝑠𝑧𝑡𝑜𝑘!
𝑅𝑒𝑚𝑒́𝑙𝑒𝑚 𝑛𝑒𝑘𝑡𝑒𝑘 𝑖𝑠 𝑗𝑜́𝑙 𝑡𝑒𝑙𝑖𝑘 𝑎 𝑛𝑎𝑝𝑜𝑡𝑜𝑘💗
𝑃𝑟𝑜́𝑏𝑎́𝑙𝑜𝑚 ℎ𝑜𝑠𝑠𝑧𝑎𝑏𝑏𝑟𝑎 𝑒́𝑠 𝑡𝑎𝑟𝑡𝑎𝑙𝑚𝑎𝑠𝑏𝑏𝑟𝑎 𝑖́𝑟𝑛𝑖. 𝑀𝑖𝑛𝑑𝑒𝑛𝑘𝑖 𝑖𝑧𝑔𝑎𝑡𝑜𝑡𝑡 𝑎𝑧 𝑢́𝑗 𝑎𝑙𝑏𝑢𝑚 𝑚𝑖𝑎𝑡𝑡
??? 𝐾𝑖𝑛𝑒𝑘 𝑘𝑖 𝑎 𝑏𝑖𝑎𝑠𝑎?
𝑈.𝑖.
𝑃𝑈𝑆𝑍𝐼 𝐴 𝑃𝑂𝐶𝐼𝑇𝑂𝐾𝑅𝐴 😘
YOU ARE READING
Why you? {MinSung}
Fanfiction"- Szeretlek téged, sőt, te vagy nekem a világ, de mindig eltaszítasz magadtól! -Mert te egy híresség vagy basszameg!!- szedem ki kezem szoros szorítása alól és futok ki az épületből. Rohanok, futok könnyeimmel küszködve. -Jisung!-hallom még pársz...
