This could be us

Június 5.

A hotel második emeleti ablak kicsapódásának hangjára sokan felfigyeltek a medence mellől. Elvégre éppen alatta van. A nyár 5. napja van, ez pont az az időszak, amikor a medencét még csak az izgatott kisgyerekek használják, de általában ők is megfáznak utána a hideg víztől. Ezért nem ajánlatos este fürdőzni ilyenkor. Esetleg California erre megfelelő lenne, de ez Michigan északi része, itt a kelleténél hidegebb van. Sarah mégis úgy döntött, hogy a leggyorsabb menekülési út, az ablakon át lesz. Ezért csapódott ki ilyen hirtelen az ablak, és ezért lett minden ember, aki a medence körül élvezte a drága koktélját, csuromvizes. 

Igen, ha nem lett volna egyértelmű, Sarah kiugrott a második emeleti ablakból, és egyenesen a medencében landolt. Lett volna kevésbé veszélyes út is ami kivezet a 15 emeletes vörös hotelből, de a folyosókat és a lépcsőket elfoglalták a rendőrök, akik nem meglepő módon, a kanadai lányt keresték.

Sarah ennél gyorsabban még nem mászott ki medencéből, még akkor sem amikor a 10 évvel idősebb unokatesójával voltak strandon 14 és 24 évesen. Azóta 3 év telt el, így Sarah most 17. Nem mindenki mondhatja el magáról, hogy 17 évesen már rendőrök kergetik gyilkossági kísérlet miatt. Pedig épp ez történik a lánnyal, de ezt a medence mellett ülő vizes felnőttek, akik kérdő tekinteteket vetnek Sarah felé, nem is tudhatják, pedig köztudott, hogy az időseket nem szabad alábecsülni. Ők csak egy lányt látnak maguk előtt, aki egyszer csak a medencébe pottyant, összevizezve őket, és az italukat. 

A sok idősről a nagymamája jutott eszébe. Közel álltak kicsiként, és ez így is maradt egészen 14 éves koráig. Egyszer, miután Sarah 3 óráig tanította mamáját telefont használni, együtt honfoglalóztak. Sarah elkövette a tipikus hibát, és lebecsülte nagyiját, aki porrá verte a lányt. De ez már több mint 3 éve volt, és most nem volt ideje ilyeneken gondolkodni. 

A lány nem törődött a felé vetett arckifejezésekkel, vagy a kislányos sikítozásokkal amit a víz okoz a ruhájukon, és ahogy vizes cipője a mahagóni talajra ért, már futni is kezdett a parkolóhoz vezető kapu felé. Igazából fogalma sem volt miért arra fut, hisz nincs se kocsija, se jogsija, de valamiért mégis arra vette az irányt. Mellette több méter hosszú tujafa sor áll, ami normál esetben zöld lenne, de most látni rajta a kék - piros fényeket, amiket a rendőrautó lámpája bocsájt ki. Elfogta a déjà vu, úgy érezte, mintha ezt már átélte volna az egyik furcsa álmában. De ez most nem egy álom volt, hanem a kőkemény valóság. A másik oldalt egy kisebb játszótér is van, ahol a nyugodtan hintázó gyerekeket most egy mentőautó szirénázása, és a már említett rendőrautó fényei zavarták meg, és az se nyugtatta le őket, hogy nem messze tőlük egy lány futott ijedten, aki úgy néz ki mintha egy kutya szájából húzták volna ki. 

Viszont valahogy Sarah sem vette észre, hogy egy szőkésbarna hajú srác, és egy sötétbarna hajú lány futott mögötte, és próbálták utolérni. Nem rendőrök voltak, szóval több kérdés is felvetődik. Miért futnak ők is? El akarják kapni? Vagy jót akarnak neki? Egyáltalán kik ezek?

Mivel a lány nem volt a leggyorsabb futó a korosztályában, egy kis idő múlva utol is érték, így már mellette futottak mindketten. Ezt persze már észrevette Sarah is, így jobbra fordulva tekintete a titokzatos lányéval találkozott. Hosszú volt a haja, kb. a hasa közepéig ért, és kicsit hullámosnak tűnt. Kérdően nézett a lányra Sarah, mire ő csak nevetett kicsit, majd újra előre fordította a fejét. 

Balra nézve a srácot pillantotta meg. Az első amit észrevett, hogy mennyire jól néz ki. Persze, a szépség szubjektív, de Sarah szerint ez a srác lélegzetelállító volt. Kicsit hosszabb szőkésbarna haja volt, és a társa mogyoróbarna szemével ellentétben, neki smaragd zöld íriszei voltak, ami történetesen Sarah kedvenc szemszíne. A saját szemei is zöldek voltak, de neki sokkal világosabb. A srácé viszont sötét mint az erdő mélyebb része, ahova a napfény is nehezen jut be. Úgy érezte, el tudna veszni bennük, természetesen ha most nem kergetnék őt a rendőrök.