Az Elérhetetlen // Befejezett

seven

Én: Hát most nagyon megijedtem

Biztos nem gondolja komolyan-hitegettem magam

Chase: Útoljára kérdem kis virágszál.

- Virágszál?! - Horkantottam fel hangosan

*Chase küldött egy képet*

Na valyon ez mi lehet? Megnyitom... Egy motor amin éppen most ül. Hmm... fincsi jegyzem meg kissé gúnyosan. Ez az ember bele száll a magán életembe.

Én: És most ezzel mit kezdjek?
Chase: Ezzel jövök hozzád ha, nem válaszolsz. Majd bekopogtatok hozzátok. Talán pont anyukád vagy, apukád ajtót nyit és majd, csodálkozik rajta hogy, ki is látogatott meg téged.
Én: Ezt hogy, érted?
Chase: A te anyukád és az enyém szoros kapcsolatot ápolnak. Úgy tudom gyerekkorukban szomszédok voltak és, azóta is tartják a kapcsolatot.

Na de jó végre le bírt írni egy ép kéz láb mondatot, csak az a gond hogy ez a mondat a vesztemet is okozhatja.

Én: Oké... oké nyugi nem kell máris nekem esni.
Chase: Én nem így szoktam neki esni a lányoknak de, ezt majd idővel meg tudod...

Bámulom a telefont és próbálom fel fogni a mondatot.

Köszi Chase...

Én: A kérdésedre a válasz az hogy nem nem feküdtem le vele...

Ásítok egyet majd az álmos elmémmel várom hogy, válaszoljon.

Sok idő telik el nem válaszol, még csak, le sem láttamoz. Szuper.

El megyek tusolni és ki ürítem az elmém. Használom a meggyes tusfürdőmet. Ki lépek a zuhany alól és meg csavarom a mellkhasomnál a törölközőmet a térdemig ér. Majd ki topogok a szobámba és oda megyek a szekrényemhez. Ki választok egy pizsomát és fel veszem. Vissza megyek a fürdőszobába és fogat mosok majd, meg fésülöm a hajam.

Le huppanok az ágyamra és rá nézek a telefonomra. A drága Királyfi méltóztatott vissza írni.

Chase: Jól tetted kicsi lány.

Miért is? Tanakodom rajta. Nem vagyok egy olyan lány aki bárkinek szétteszi bármikor. Mit gondol mi vagyok én?

Én: A kicsi lány inkább hanyagold, 18 éves felnőtt nő vagyok, nem vagyok már kicsi.

Látta...

Chase: Valóban?
Én: Igen.
Chase: Én tudom, de az én 19 éves éves koromhoz képest igen.
Én: 19? Azt hogyan?

Chase: Tudod mielőtt ide jöttem volna voltam egy külföldi suliban is és amikor ide költöztünk újra kellett kezdenem az elejétől. Csak ez neked gondolom nem tűnt fel hogy, nem 18 vagyok.

Én: Hát nem nagyon.

Valljuk be legalább őszinte voltam vele.

Chase: Na jólvan kicsi lány ideje aludni, már egy ideje neked fel lőtték a pizsomát.

Ki kerekedett a szemem. Az tény bele szól a szerelmi életembe, de az hogy még ő dönti el hogy, mikor fekszem, na az már sok.

Én: Ki is vagy hogy, nekem ezt le parancsold?
Chase: Jól tudod te, jó éjt!

Köszi...

Végig nézem az Instát, Messangert majd egy kicsit még Tiktokoztam és el tettem magam holnapra. Viszont nem a Királyfi kérésére csak azért mert, fáradt vagyok.

- - - - - - -

Máma olyan 9 óra fele szólhatott a telefonomon az ébresztő. A késői lefekvés határozottan nem jó. Kómásan kinyomtam az imádott csöngő hangomat és nagy nehezen ki kászálódtam az ágyból.
A fürdőszobába érve meg mostam az arcom és vissza sétáltam az ágyamhoz.
Majd hirtelen kopogást hallottam a szívem majdnem ki ugrott a helyéről. Reggel 9 órakor nem voltam fejben sem lelkileg és még testileg sem fel készülve arra ami ezek után következett...

- Jó reggelt álomszuszék! - köszöntöt legjobbbarátnőm egy erős gyomrossal az ágyba érve
- Neked is szia! - dünnyögtem kómásan
- Már nagyon régen beszélgettünk úgy mélyebben, szóval vasárnap reggel rá vettem magam hogy, meglepjelek téged.
- Na mesélj mizu van. - mondja

- Nos hol is kezdjem. - tanakodtam
- Chase. - vetettem föl évünk legtöbbször emlegetett fiújának a nevét
- Alkut kötött velem. - mondom
Flora csak tártott szájjal figyelt.
Mindent elmondtam a feltételek és hogy, én mennyire szépen szólva elbaltázom az életem ha elvesztem a fogadást.
Chase barna haj gyönyörű sötét szemek. Telt ajkak. Az egész teste olyan izmos még nem láttam csak ruhában de, mindig feszül rajta a felső kiemelve minden létező dolgát amit egy lány meg bír benne csodálni. Lábai szép hosszúak a magassága is lehet úgy 185 cm nagyjából de, nekem még így is túl magas... És legutolsó sorban a fürtjei, azok meg babonáznak, soha nem szokott követni semmilyen divatot ő maga teremti meg az iskolában. Tudom, tudom nagyjából mondjatjuk azt is hogy, amit ő nem visel az nem trendi...

- Robin? Itt vagy? - kérdi Flora ilyedtem
Hirtelen meg rezzenek majd, vissza térek a valóságba.
- Igen igen itt vagyok. - mondom
- Jól van csajszi. Készülődj össze mert, máma megyünk moziba megnézni a legújabb horror filmet. Azt mondják aki látta az mély depresszióba esett.
Rá nézek Flora-ra.
- Te ezt komolyan gondolod? - mondom meglepődve
- Persze. - mondja vidáman
Nyüszörgök még egy kicsit az ágyban majd ki kelek és elindulok az szekrényem felé.

Kinyitom.

Előveszek egy kék szakadt farmert és egy fekete ujj nélküli toppot. Majd föl veszem. Flora csak a telefonját bújja. A fürdőszobába még egy kis korrektort teszek a szemem alá hisz amúgy meg úgy nézek ki mint aki már egy éve nem aludt. Egy kis szempillaspirál és kész.
Ki jövök a fürdőszobából és Flora fel figyel.

- Váo csajszi, jól nézel ki! - állapítja meg
- Köszönöm. - mosolyodtam el
- Reggeliztél már? - kérdem
- Még nem. - mondja
- Hát akkor mire várunk menjünk le reggelizni. - mondom izgatottan
- Jooo. - amikor ezt a szót kimodnta és meg korgult a gyomra
El kezdtem nevetni ő is nevetett.

Le sétáltunk a lépcsőn.
- Jó reggelt! - köszöntem szüleimnek
- Jó reggelt kicsim. - mondták
Anya belekezdett...
- Van pirítós, palacsinta, meg bundás kenyér. - mondta vidáman
Apa már az asztalnál ült és a juharszirupos palancsintáját eszegette.
- Nekem jó lesz a pirítós. - monta Flora Majd, elindult az asztal felé
- Nekem meg, a bundás kenyér. - vigyorogtam
- Rendel is. - mondta vidáman anya

Le rakta a reggeliket az asztalra.
És neki kezdtünk a reggeli elfogyasztásának.