Vágyaink || Lando Norris ||

𝟙

ɢʀᴇᴄɪᴀ ᴍᴇʀᴄᴇᴅᴇs ᴍᴏʀᴇᴛᴛɪ

Karácsony az évben az az ünnep mikor a családomban jelen van a jópofizás és tettetet érdeklődés egymás iránt, pont azon az ünnepen aminek a szeretetről kellene szólnia, nos nyilván nálunk ez is másképp van, hiszem olyan nehéz lenne le ülni csak egy jó ebédhez problémáinkat félre téve és őszintén beszélgetni. Ehelyett már évek óta édesapám egy üzenet partnerével közösen karácsonyozunk ezzel is mélyítve közöttük az úgy nevezet üzleti kapcsolatot és bizalmat. Kár, hogy ez mindkét család részéről csak egy erőltetett este.

Mai nap is utazhattam Bristolba, évek óta vissza jártunk az angliai városba, igaz csak kizárólag Karácsonykor.
Egy elegáns fekete egyenruhát vettem fel az ebédhez, amit szintén nem tudtam az ilyen összejövetelen elviselni, hogy kötelező volt kiöltözni ez is mutatta a komolyságot és jellemezte azt a hangulatot ami ott szokott uralkodni. Nem volt szabad el engedni magad ez jelentette volna a komolyságot amit nekünk tartani kell a pénz miatt, legalább is ezt tudaták mindig is felém.

❄️❄️❄️

-Üdvözölek Grecia, jó újra látni téged! - üdvözölt a már idősebb nő.
-Téged is Cisca. - öleltem át ezzel viszonozva gesztusát, talán még ő volt az aki tényleg kedvelt minket és nem csak a férje miatt adta a kedves feleséget.

Az asztalnál szokásosan meg volt már terítve és több étel is szerepet kapott, mindig gondoltak az olasz hagyományokra így az ételeinkre is bár igaz mindig csak életemből rendelték meg.

Kabátom levéve ültem az asztalhoz ahol már rajtam kívül mindkét család ott ült mosolyogva.
-A kis Grecia ismét késik vagy csak ki hagyná azt a lehetőséget hogy mellém ül? - tett egy megjegyzést a család legkisebb fiú gyermeke.
-Ki nem hagynám a lehetőséget szép fiú. - szúrtam neki vissza szarkasztikusan, ő volt az akivel egyszerűen nem tudtam jól ki jönni már az elejétől egymás vérét szívtuk.

-És hercegnő hogy vagy? - bökött meg könyökével közben teli szájal mosolygott rám.
-Undorító vagy. - löktem finoman vissza.
-Lehet de nem egy elkényesztetett lány aki mindig apuci kicsi kislánya marad. - húzta ismét mosolyra a száját közben kihívóan figyelt rám.
-Mintha nem kapnál rögtön mindent meg egy szavad után. - vágtam vissza megjegyezésére közben a két család némán figyelte szócsatánkat. Általában jókat szoktak rajta szórakozni, ha mi nem is viccnek szánjuk. Ami még jobban megdöbbentő ahogy a fiú édesanyja szerint gyönyörű pár lennénk és csak a szerelem beszél belőlünk apró vitáink által.

-Erős független férfi vagyok. - húzta ki magát mellett csak hogy magasabbnak tűnjön.
-Férfi nagyon nem inkább törpe. - magasságú ami férfiak közepén törpét jelent.
-Ezt a törpét legalább több ezren akarják még téged kislány senki. - súgta a fülembe mert közben a két családfő is el kezdet beszélgetni.
-Sajnálni tudom azt milyen sok embernek van rossz ízlése. - vontam vállat majd apró mosolyt küldtem édesapám felé aki szigorú szemmel bámult rám.

-Kislányom arra gondoltunk Adammal új üzletünk reklám arcai lehetnétek, mindketten fiatalok vagytok és gyönyörűek egymás mellett.
-Biztos hogy nem! - tiltakoztam azonnal. -Én a nevem nem adom ahhoz amihez neki is köze van.
-Egyetértek én se szeretnél bármin is veled együtt szerepelni. - nézet végig rajtam kritikusan a brit srác.

-Gyerekek gyönyörűek lennétek együtt, tegyétek ezt meg édesapátokért mindketten. - simított végig a mögöttünk álló Cisca mindkettőnk vállán. -Egyszer úgy is egy pár lesztek. - kuncogott a fiú édesanyja aki sose állt le arról a témáról, hogy én és a fia. Bár az édesanyák már csak ilyenek, ha valamit eltökélnek az úgy van. Még ha én és gyermeke soha nem is fogunk egypárt alkotni.

-Egy sikeres férfi mint én nem mutatkozik akárki mellet, ezt a hercegnőnek is be kell látnia. - fonta össze kezeit maga előtt.
-Sikeres? Mond csak hány futam győzelmed van eddig? Nulla? - szúrtam oda neki amire talán ő se számított.
-Én küzdök legalább valamiért. - válaszát csak pár perc múlva közölte amit magamban el könyveltem egy sikernek.
- Képzeld el én is, főleg hogy jobban haladok mint te. - gyakorlati időszakom pár hónapja kezdődött és sikeresen megnyertem az első jogi vitámat. 

-Meggyőződésem hercegnő. - válaszára nem szóltam inkább semmit jobbnak láttam csendben maradni. Az ablakon bámultam kifelé mikor az angliai városban a hó is neki kezdtet hullani, ami tényleg elég drasztikus volt főleg az itt jelen levő karácsonyi hangulatban.

-Ki menjünk játszani hercegnő? - karolt át lazán amitől a hideg is kirázott.
-Gyakorolgass az autóddal inkább, hátha pár éven belül még a futam győzelem is össze jön drága Norris. - kacsintottam rá a férfira gúnyos mosolyt vetve rá.

-Egyszer világbajnoként fogsz látni hercegnő! - válaszolt sértetten majd az asztaltól is fel állva elsétált.

❄️❄️❄️

𝓢𝔃𝓮𝓻𝓮𝓹𝓵𝓸̋𝓴

xxx