Magic HOT Shop (18+)

Magic Shop

A Magic Shop - Don't leave me c. részének subplotja

" - Sssh -csittegem le, és a szájára teszem a mutató ujjamat. - Azért én biztosra mennék -nekitámasztom a tenyereimet az izmos mellkasának, és a háta mögött lévő szék felé tolom."

JK

Lehuppanok a székre, és Hyungie az ölembe mászik. Hevesen nyomja a száját az enyémre, mintha nem lenne holnapunk. Tényleg ennyire megrémítettem? A felbukkanó lelkiismeretfurdalásomat csírájába fojtja a hozzám dörzsölődő öle és a türelmetlen csókjai. A bizsergés szétszalad az egész testemben. Hyungie rögtön kibújtat a pólómból, szinte remeg, ahogy végigsimítja a karom izmait.
- Mmmm... mit szólnál egy kis játékhoz, bébi?
- Nintendózni akarsz megint? - vigyorgok rá.
- Nem. Nagyon nem - megragadja az állam és határozott mozdulattal oldalra fordítja a fejem. A fülemhez hajol, ajkai közé engedi a cimpám. Picit megnyalogatja, majd a foga közé veszi, és ráharap.
- Au - szisszenek. - Jól van, megadom magam. Azt csinálsz velem amit akarsz.
- Helyes - suttogja még mindig a fülembe, de olyan hangsúllyal, mint mozifilmek gonoszai, akik a világ eltiprására készülnek éppen.
- De mégis, mi a terved? - teszem fel óvatosan a kérdést.
- Megbüntetlek, amiért itt akarsz hagyni!
- Nem akarlak... kénytelen vagyok - hangsúlyozom ki.
- Mindegy, akkor is elmész.
- Hyungie, én...
- Sssss, csöndben legyél. Mindjárt jövök. Kelleni fog egy-két segédeszköz - összenyomja az arcom, és a csücsörödő számra csókol.

Mi a franc? Eszköz? Mi talált ki vajon? Kicsit elgondolkodom, hogy biztos akarom-e én ezt, de eddig soha nem csinált velem olyat, amit ne élveztem volna. De nagyon. Úgyhogy ígéretemhez híven, engedem, hogy kijátssza velem magát. Ha már tényleg itt fogom hagyni holnap. Hallom, hogy lomol a boltban, majd lelkesen visszatrappol a raktárba.
- Pont ma hoztam el a tisztítóból, úgy emlékszem, ez tetszett neked - közli, de egyelőre fogalmam sincs miről beszél. De ha tetszett nekem már a múltkor is, ám legyen. Farmerja surrogására leszek figyelmes. Leveszi. Beharapom a szám. Csupasz Hyungie? Hagyom, hogy a képzeletem elszaladjon egy kicsit, de mégsem meztelenül állít vissza, hanem, ó anyám, abban kicsi fekete nadrágjában és a csíkos ingében. Rögtön Pavlovi reflexszel kezd gyűlni a nyál a számban, ahogy felidézi a ruhája az emlékeimet. De nem jön ide hozzám, újabb dolgok után kutat. - Most szerencse, hogy Taerin azt gondolja, hogy ez a helyiség nem csak az üzlet raktára, hanem az övé is, ide spájzol be egy csomó cuccot - magyarázza, és egy nagy, teletömött sporttáskából kezd kipakolni. - Á, itt van, hangulatfény, jagi - örömködik, de az én szemem nem is az apró lámpán akad meg, hanem egy pár magassarkún, amit a táska mellé tett.

Nyelek egy nagyot a szemtelen gondolatomra.
- Az... nem jó rád? - kérdezem bizonytalanul, hogy mit szól a perverz vágyaimhoz. Felvonja csodás szemöldökét, és a lába mellett fekvő cipőre mered.
- Szeretnéd, ha felvenném? - néz rám. Bólintok. Nem szól, csak elvigyorodik, és nekilát belebújni. Nem biztos, hogy éppen a mérete, de úgy tűnik, ügyesen megoldja ezt a problémát. A végtelen hosszúságúra nyújtott karcsú lábait kecsesen pakolja egymás elé, akár egy modell, és elém billeg az apró nadrágjában. Az állam szinte a padlón landol, ahogy figyelem, és a farmerem kényelmetlenné kezd válni.
Egyszerűen lehengerlően néz ki. Nem mondom, hogy alapvetően illik az ing és a cipő stílusa egymáshoz, de Hyungie-n fergetegesen és kibaszott erotikusan néz ki ez a furcsa kombó. Lecsapja a világítást, és felkapcsolja a kis lámpát, amit a padlóra tesz. Színes fénypöttyök szaladnak szét a raktárban, örömmel világítják meg a finom, csupasz bőrfelületeit. Alig várom, hogy megszorongathassam a szűk nadrágba bújtatott fenekét, és a vékony, de mégis izmos combjait. Szinte már nyújtom a kezem felé, de ő csak megingatja a fejét.
- Nem-nem, még nem végeztem.
Mögém lép, és egy szalaggal a szék háttámlája mögött összeköti a csuklómat.
- Mit csinálsz?
- Ez a büntetésed. Nem érhetsz hozzám - visszasétál elém, és dívás pózba vágja magát.