Save me (Nem lesz befejezve)

Végre

Liam szemszögéből:

Már egy hete hogy itt vagyok "megfigyelésen" de azt mondták hogy holnap már ki engednek. Sok minden történt az elmúlt napokban, Kyle minden nap be jött hozzám, ami nagyon is kedves volt tőle! Egyik nap meg kértem hogy hozzon be nekem egy könyvet, nem tudok itt semmit se csinálni, a telefonomat meg már meguntam.. Másnap be is hozott egy könyvet, aminek a címe az volt hogy, "Hideg szív" ( Ezt a címet én találtam ki, nem tudom hogy esetleg létezik-e ilyen könyv.) Nem szoktam könyveket olvasni, és én nagyon is finnyás vagyok ha a könyvekről van szó, általában minden könyv ugyan arról szól, szerelem így, szerelem úgy, de mindig happy end lesz a vége. Bárcsak a való életben is így lenne minden, de ez túl egyszerű lenne. Viszont vissza térve a könyvre teljesen megfogott benne valami, a borítója is csodálatosan is meg lett alkotva, és amint elolvastam a tartalmát.. Egyszerűen bele szerettem ebbe a könyvbe. Minden nap olvastam és 1 hét alatt ki olvastam a könyv háromnegyedét. Általában kint ültem a korház egyik parkjába és olvasgattam, nem volt olyan hideg, de azért már kicsit csípős volt az idő mivel már ősz vége fele van. Mindig láttam egy párt kézen fogva sétálgatni a parkba, a lány az egyik beteg volt a korházba, egészen sokat beszélgettem azzal a lánnyal nagyon volt.. De egy nap, a lány barátja egy virág csokorral állt a lány korterme előtt de nem a lány jött ki hanem egy nővér, mondott valamit, és a fiú konkrétan a földre zuhant, és később kiderült, hogy a fiú szívrohamba elhunyt.. Konkrétan láttam hogy egy fiúnak, egy fiatal fiúnak megszakad a szíve hogy megtudja, hogy a barátnője elhunyt. Ezen gondolkodtam egész nap, miközben az ablakon néztem a már igen őszies tájat. El pazaroltam az életem, és nem éltem meg amit megkellet. Kicsit elszomorít hogy még életembe nem voltam szerelmes.. Talán az a fiú, még általánosból.. Ő volt életem első szerelmem. 

Kyle szemszögéből:

Ma is be mentem a korházba Liamhoz, természetesen vittem kaját mert elmondásai szerint ő "semmi féle képen nem fogja megenni a korházi ételt". Őszintén még mindig  nagyon aggódom miatta.. Ma is mikor be mentem az ablak előtt ült és csak bámult ki rajta. Mikor oda mentem hozzá és meg fogtam a vállát kissé megugrott.

-Oh bocsi nem akartalak megijeszteni.

- Áh, semmi baj..

-Minden rendben? Kicsit sápadtnak nézel ki.

-Jól vagyok, csak éhes.

-Biztos? Amúgy hoztam kaját.

-Igen biztos, és köszi. - Mosolygott, semmi se érhet fel az ő mosolyával. Oda adtam a zacskót amiben hoztam neki a reggelijét. 

-Kyle tudnál nekem hozni egy cappuccinot? Sok tejszínhabbal?

-Persze máris hozom.-  Pár perc után vissza is mentem Liamhoz. Oda adtam Életemnek a kávéját. Várjunk, tényleg Életemnek hívtam?! Össze kell szednem magam. 

-Köszi! - És már kortyolta is a meleg italt, mikor el emelte a poharat, szája körült maradt még egy kis tejszínhab, nem szeretnék hazudni de teljesen be indította a fantáziám, és természetesen reagáltam is rá.. Ilyenkor annyira boldog vagyok hogy bő nadrágot vettem fel, de sajnos még így is látszott. Nagyon remélem hogy nem vette észre.

-Kyle minden rendben?

-P-persze.- Majd vállát ránt szürcsölte tovább forró kávéját. 

Liam szemszögéből: 

Magamba kuncogtam egyet mivel láttam nadrágában merevedését. Legszívesebben most rá másznék, és jól megkuratnám magam vele. Hmm milyen jó lenne ha a vastag farka ki be mozogna bennem. Ahj már a gondolattól is nedves lettem.. De gondolat menetemből Kyle szakított meg.