-Minden rendben? - Nézett rám Jess sóhajtva.
-Persze. - Néztem rá. - Csak egy kicsit elbambultam. - Mosolyodtam el halványan és a kávémba ittam, Jess is egy régebbi barátnőm akivel nem találkozom annyira sűrűn mert egyetemre jár.
-Jason mesélte, hogy a szomszédod az a srác aki átverte őt. - Nevetett. - Még mindig lelki teherként éli meg azt a tartozást..
-Igen, Lando a neve és egy seggfej amúgy. - Sóhajtottam.
-Oh, szóval igaz. - Nézett rám. - Mi történt? Jason azt mondta oda vagy érte..
-Nem voltam oda érte, csak kedveltem. - Tűrtem el a hajamat a fülem mögé.
-De mi történt? - Nézett rám kíváncsian, közben ő is a kávéjába ivott.
-Volt egy balhé egy boltban és ő ott termett és megvédett.. - Néztem rá.
-Csak úgy a semmiből? - Nevetett. - Benne volt a keze mi?
-Csak én vagyok ilyen naiv, hogy elhittem, hogy jókor volt jó helyen? - Nevettem szenvedve és lentebb csúsztam a széken.
-Tény, hogy nagyon kis hiszékeny vagy! - Nevetett. - De ezzel nincs baj, csak mindig kifogod a seggarcokat!
-Az biztos. - Sóhajtottam nagyot. - Én tényleg azt hittem, hogy Lando normális és megvédtem őt Jason ellen is..
-Igen, én meg hallgathattam Jason sírását. - Nevetett.
-Mindegy, már elmúlt a dolog. - Sóhajtottam. - Fel is pofoztam, képzeld. - Mosolyogtam.
-Azért ez már haladás! - Mosolygott. - Mia aki felpofoz, ha hülyének nézed! - Nevetett.
-Bizony. - Mosolyogtam.
***
Elővettem a kulcsomat a táskámból mielőtt felértem volna a lépcső tetejére, felvontam szemöldökömet ahogy Lando a lakásom ajtaja előtt ült.
-Te mit keresel itt? - Sóhajtva néztem rá.
-Téged, nyilván. - Nézett fel rám majd fel állt a földről, leporolta a nadrágját. - Beszéljük már meg ezt a kis félre értést..
-Nem igazán volt félre értés. - Néztem rá. - Te rám küldtél egy csávót, hogy rémisszen meg még te megjelensz és a pultra nem vágod őt arccal előre. - Néztem a szemébe. - Szerintem ezen nincs mit magyarázni. - Nevettem halkan.
-Csak azt akartam, hogy kedvelj.. - Nézett a szemembe. - Lehet, hogy hülyeség volt és nem így kellett volna csinálni de nem lett semmi gond..
-Lando, abba belegondoltál, hogyha lett volna nálam paprika spray azt belefújom annak a srácnak az arcába mielőtt oda érsz? - Néztem rá. - Eléggé tud égetni az a szar és a barátod sem lett volna túl boldog, hisz csak miattad arcoskodott..
-Jó, ne haragudj rám kérlek. - Jött hozzám közelebb sóhajtva. - Hülye voltam, bocsánat! - Tárta szét karjait.
-Tényleg az voltál, viszont hosszú napom volt most bemennék a lakásomba.. - Kerültem ki őt de megfogta a karomat és visszahúzott, ajkait az enyémnek nyomta amitől nagyon meglepődtem és el is távolodtam tőle. - Lando.. - Néztem rá zavartan.
-Bejössz nekem, nagyon és ezért csináltam az egészet.. - Nézett rám nevetve. - Mert mindent megért nekem ahogy néztél rám és ahogy utána megöleltél.. - Lépett hozzám ismét közelebb. - Érted már? - Kérdezte halkan és ismét ajkaimra nézett.
-Nem igazán értem meg.. - Mondtam halkan és én is ajkaira néztem, alig hiszem el, hogy bejövök neki.
-Teljesen elveszed az eszemet. - Tette egyik kezét az arcomra, a másikat pedig az oldalamra. - Amióta bekopogtál hozzám az éjszaka közepén, azóta akarlak.
YOU ARE READING
Ellenállhatatlan ||Lando Norris FF. Befejezett||
FanfictionLando Norris a szomszédom és én Mia Davis vagyok, átlagos könyvmoly aki szinte láthatatlan. Érdekesen indul a kapcsolatunk, szinte film szerű. Aztán szép lassan derül ki Lando sötét oldala is, amiket szépen a szőnyeg alá söpört az évek alatt. Lesz...