Ellenállhatatlan ||Lando Norris FF. Befejezett||

5. Rész - Meleg helyzet

-Minden rendben? - Nézett rám Jess sóhajtva.

-Persze. - Néztem rá. - Csak egy kicsit elbambultam. - Mosolyodtam el halványan és a kávémba ittam, Jess is egy régebbi barátnőm akivel nem találkozom annyira sűrűn mert egyetemre jár.

-Jason mesélte, hogy a szomszédod az a srác aki átverte őt. - Nevetett. - Még mindig lelki teherként éli meg azt a tartozást..

-Igen, Lando a neve és egy seggfej amúgy. - Sóhajtottam.

-Oh, szóval igaz. - Nézett rám. - Mi történt? Jason azt mondta oda vagy érte..

-Nem voltam oda érte, csak kedveltem. - Tűrtem el a hajamat a fülem mögé.

-De mi történt? - Nézett rám kíváncsian, közben ő is a kávéjába ivott.

-Volt egy balhé egy boltban és ő ott termett és megvédett.. - Néztem rá.

-Csak úgy a semmiből? - Nevetett. - Benne volt a keze mi?

-Csak én vagyok ilyen naiv, hogy elhittem, hogy jókor volt jó helyen? - Nevettem szenvedve és lentebb csúsztam a széken.

-Tény, hogy nagyon kis hiszékeny vagy! - Nevetett. - De ezzel nincs baj, csak mindig kifogod a seggarcokat!

-Az biztos. - Sóhajtottam nagyot. - Én tényleg azt hittem, hogy Lando normális és megvédtem őt Jason ellen is..

-Igen, én meg hallgathattam Jason sírását. - Nevetett.

-Mindegy, már elmúlt a dolog. - Sóhajtottam. - Fel is pofoztam, képzeld. - Mosolyogtam.

-Azért ez már haladás! - Mosolygott. - Mia aki felpofoz, ha hülyének nézed! - Nevetett.

-Bizony. - Mosolyogtam.

***

Elővettem a kulcsomat a táskámból mielőtt felértem volna a lépcső tetejére, felvontam szemöldökömet ahogy Lando a lakásom ajtaja előtt ült.

-Te mit keresel itt? - Sóhajtva néztem rá.

-Téged, nyilván. - Nézett fel rám majd fel állt a földről, leporolta a nadrágját. - Beszéljük már meg ezt a kis félre értést..

-Nem igazán volt félre értés. - Néztem rá. - Te rám küldtél egy csávót, hogy rémisszen meg még te megjelensz és a pultra nem vágod őt arccal előre. - Néztem a szemébe. - Szerintem ezen nincs mit magyarázni. - Nevettem halkan.

-Csak azt akartam, hogy kedvelj.. - Nézett a szemembe. - Lehet, hogy hülyeség volt és nem így kellett volna csinálni de nem lett semmi gond..

-Lando, abba belegondoltál, hogyha lett volna nálam paprika spray azt belefújom annak a srácnak az arcába mielőtt oda érsz? - Néztem rá. - Eléggé tud égetni az a szar és a barátod sem lett volna túl boldog, hisz csak miattad arcoskodott..

-Jó, ne haragudj rám kérlek. - Jött hozzám közelebb sóhajtva. - Hülye voltam, bocsánat! - Tárta szét karjait.

-Tényleg az voltál, viszont hosszú napom volt most bemennék a lakásomba.. - Kerültem ki őt de megfogta a karomat és visszahúzott, ajkait az enyémnek nyomta amitől nagyon meglepődtem és el is távolodtam tőle. - Lando.. - Néztem rá zavartan.

-Bejössz nekem, nagyon és ezért csináltam az egészet.. - Nézett rám nevetve. - Mert mindent megért nekem ahogy néztél rám és ahogy utána megöleltél.. - Lépett hozzám ismét közelebb. - Érted már? - Kérdezte halkan és ismét ajkaimra nézett.

-Nem igazán értem meg.. - Mondtam halkan és én is ajkaira néztem, alig hiszem el, hogy bejövök neki.

-Teljesen elveszed az eszemet. - Tette egyik kezét az arcomra, a másikat pedig az oldalamra. - Amióta bekopogtál hozzám az éjszaka közepén, azóta akarlak.