~9~

68 8 5
                                    

- Megint bekenem a lábaid. Remélem nem baj. - mosolygott rám Hyunjin.

Végül kivett kettő kenőcsöt. Az egyikkel a vágásokat kente be, a másikkal pedig a bal térdemet és a jobb bokámat.

Lehet velem van a baj, de annyira izgató volt azt látni, ahogy Hyunjin előttem térddel és a lábamat keni be kenőccsel. Lehet tényleg velem van a baj.

Erre nyilván reagált a nemiszervem is, ami nem épp jókor jött, mert csak egy alsóneműt viselek odalent. Ebből még baj lesz szerintem.

- Kimehetek a mosdóba? - kérdezem meg félve a fekete hajút.

- Inkább segítek. Ne hidd, hogy nem láttam a merevedésed. - mosolygott rám angyalian, ami miatt nekem pír jelent meg az arcomon.

(...)

- Soha többé nem engedlek el. - szorított magához Hyunjin. Már az ágyban fekszünk, mert úgy gondoltuk inkább itthon "segítünk" egymásnak.

Hogy fogok erről beszélni a barátaimnak? Hogy fogom elmondani nekik, hogy lefeküdtem a tanárommal? Egyáltalán nem fognak kiakadni? De Jisungnak is elfogadták, hogy össze jött a tanárával. Istenem, annyira tanácstalan vagyok.

- Jól vagy? - kérdezi Hyunjin aggódva. Ennyire látszik, hogy nem vagyok jól?

- Persze, csak fáradt vagyok. - bújtam hozzá.

- Akkor jó éjt. - nyomott egy puszit a fejemre, majd lekapcsolta a komódon lévő lámpát.

Bocsi hogy eltűntem egy napra, csak haldoklottam.

A balett tanár | Hyunin (Befejezett)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora