Brutális milyen gyorsan eljött az egyetem. Vagyis teljesen még nem jött el az ideje, mert még mindig nyár van csak most kell felvennem az óráim.
Mindig is tudni akarta milyen egy egyetemista élete. Annyi sok ismerősöm mondta már hogy sokkal jobb mint a gimnázium, viszont ezt akkor nehezen hittem, mert abban az években tényleg annyira élveztem a középiskolát, hogy nem akartam elhinni, hogy még lehet ennél is jobb.
Az egyetem olyan nagynak tűnik, egyáltalán nem családias légkör mint régen.
A gólyatábort természetesen kihagytam. Akkora szerencsétlenség volt az egész, kábé amióta felvettek az egyetemre a gólyatábort vártam, viszont pont akkorra elkaptam egy hányós-hasmenéses vírust szóval le kellett mondani. Nem értem, hogyhogy lehettem ilyen béna, amikor én egyáltalán nem az a betegeskedős ember vagyok.
Talán ez a büntetésem, amiért még soha az életbe nem tettem be a lábam a templomba és nem is imádkoztam. Talán tényleg van valaki felettünk, de abban 100%-ig biztos vagyok, hogy engem nem igazán kedvelhet.
-Te merre kolbászolsz?-kérdezi valaki a hátam mögött, mire megfordulok.-Ne haragudj rám hogy így megszólítottalak, de nagyon el vagy veszve drága, ahogy látom. Gólya vagy mi?
-Talált.-mondom kicsit beégve.
-Fel kell vegyed az óráid. Ott tudod.-mutatja a csajszi, hogy akkor merre is kellene menjek.
-Nagyon köszönöm!
-Nevem Kamilla. Figyelj ha bármire szükséged van csak írj vagy szólj itt az instám. Tudom milyen ez én is voltam gólya.
-Jaj ezer puszi neked.-hálálkodok.
Valahogy túléltem ezt a napot is, pedig csak reggel voltam bent az egyetemen. Felvettem a tantárgyaimat és emellett kaptam egy tanévnaptárt is amitől majdnem behánytam, de semmi baj. Kicsit sok vizsgám lesz ebben az évben.
Veronikával egy kávézással zártam a napot. Az egyik kedvenc kávézómba mentünk.
-Te figyelj csak. Beszéltük Lettivel, hogy el kéne mennia hungiba.-hozom fel az ötletet.
-Tudod hogy én mindig vevő vagyok az ilyenekre.-válaszolja.
-Akkor durranjunk?
-Még jó!-kiált fel.-Milyen volt az egyetemen?
-Igazából nagyon semmi. Csak felvettem a tárgyaim, konkrétan ennyi történt. Tanévmenete pedig egy fos.-vonom meg a vállam. Bár mondjuk tetszik, hogy itt magamra vagyok egy kicsit bízva. Gimnáziumban az összes tanár a nyakunkba lihegett.
Amint hazaértem le kellett nyugtassam magam egy kicsit. A mai nap kemény volt ezért bevittem a konyhába a jbl-t és beraktam rá valami mulatóst.
Elkezdtem rá táncolni. Közben szívtam a cigimet, akkora vibe ilyenkor nagyon élem.
-Rose ezt az én házamban biztos hogy nem.-nyúl a bátyám a jblhez és ezzel a mozdulattal ki is kapcsolja a boldogságom egyetlen kulcsát jelenlegi állapotban.
-Hogy tehetted ezt? Különben is ez az én lakásom is hello!-kezdek el vele vitatkozni.
-Rose ne kezd megint ezt a Kardashian őrületet, hogy neked megint drámázni kell mindenen. Kapcsolj be valami normálisat az mehet.
-Dehogy kapcsolok szépen akkor beviszem a szobámba, ha ennyire fáj. De figyelj csak Ervin egyszer eljön az idő, hogy megszerettetem a mulatóst veled és akkor majd vissza gondolhatsz a múltadra, hogy milyen borzasztó dolgokat műveltél.-nézek rá szúrós tekintettel.
-Te most teljesen bolond vagy?-képedik el az előző beszédemen.
-Meglehet, de legalább van ízlésem.
-Aztán nagy ízlésed van a mulatóssal meg az otl-es majmokkal.-tudom, hogy csak azért beszél így róluk, hogy felidegesítsen szóval inkább nem mutattam ki a dühömet. Egy szó nélkül oda mentem a hangszóróhoz és kihúztam, majd a szobámban folytattam tovább a bulit.
-Annyira reménykedek, hogy nem lesz rosszabb az egyetem, mint a gimi.-mondom a bátyámnak a veszekedésünk után.
-Biztos jó lesz, de ne csináld az a dolgodat, hogy ha nem lesz egyből jó, akkor szomorú leszel.-mondja komolyan. Ez az egyik rossz szokásom, mindig fejleszteni akarom az életem. És ezzel úgy vagyok, hogy minden év legyen jobb, mint az előző, de valamikor ez baromi nehéz teljesíteni, hogyha az ezelőtti év tökéletes volt, akkor nem tudsz már nagyon még jobbat csinálni. Nekem mindig muszáj mindennek pompásnak lennie, de ez lehetetlen.
