-Miért nem lehet már nyár.-kérdezi az ég felé bámulva Nina.-Nem olyan gáz az egyetem, mint a gimi, de már vége lehetne.
-Ez igaz, de Nina még csak most kezdődött.-nevetek, mivel november eleje van még csak.
-Igaz és mennyi fura arccal találkoztunk. Ott van például Violetta. Te szoktad nézni miket művel az órán?
-Nem igazán. Miért mit?-kérdezem, de őszintén azt se tudom ki az a Violetta.
-Be szokta fonni a haját. Órán így-kezdi el mutatni.- Elkezdi fonogatni. Megőrjít.-mondja nekem zabosan, mire csak felnevetek.-Aztán ott van Luca, akit egyszer se láttam rendesen ülni a széken. Mindig fent van a lába az ülőhelyen, de nem értem hogy nem zsibbad el. Hogy bírja a lába ezt a szenvedést órákon át?
-Ezek szerint ő a szuperlábú.-válaszolom.
-Szuperlábú max te vagy. Nagyon szexi patáid vannak.-kacsint rám. Mire csak megrázom a fejem.
-Tényleg ha már a szuperlábaidnál tartunk, akkor mi van a sráccal? Akiről meséltél még régen.
-Hát ő vele semmi. Könyörögtem neki, hogy próbáljuk meg rendesen, de hát semmi.
-Jaj, sajnálom.-mondja nekem.
-Hát ja. Hiányzik, de ha ő nem akar.-vonom meg a vállam. Persze minden rendben kivéve, hogy egész este csak rá gondolok. Ha meghallom a zenéjét vagy csak a nevét valaki kiejti nekem automatikusan görcsbe rándul a gyomrom.
-Na gyere ide.-húz magához és megölel.-Mit csinálsz hétvégén?-kérdezi.
-Barátnőmhöz megyek fel Pestre.-végre megtudom látogatni Zsófit. Annyira jó lesz újra látni.
A hét brutális lassúsággal telt el. Már nagyon vártam, hogy elteljen. A cuccaim már össze pakoltam az útra. A vonatom is már lecsekkoltam, hogy melyikkel érdemes menjek. Az út nem volt olyan vészes, mondjuk lehetett volna rövidebb az biztos.
rose: na csáo itt vagyok már Pesten.
zsófi: okés eléd jövök
Zsófinak már van kocsija is amiért nagyon irigylem. A jogsit én is már letettem, viszont nincsen saját autóm.
Esküszöm, hogy amikor leszálltam a vonatról éreztem, hogy mocskos a levegő.
-Szasz csaj.-ölel át Zsófi. Aztán beszálltunk a szürke Fordba.
Ő ült a volán mögött.
-Van egy meglepetésem számodra.-lelkesedik.
-Na mi az?-kérdezem.
-Nem mondhatom el csak este. De nagyon fogsz neki örülni.-mosolyodik el.
-De ne már.-csapódik a hátam neki az ülésnek. Csak akkor szeretem a meglepetéseket, ha nem tudom hogy van meglepetés. Nyilván így meg csak ezen fog kattogni az agyam.
-Inkább mesélj ekhoeról. Mindennap basztok?-kérdezi. Zsófinak még nem mondtam el a szörnyű beszélgetésünket Andrissal.
-Nem igazán.-érzi, hogy teljesen megváltozik a hangulatom.
-Mi? Hogyhogy?-teljesen meg van lepve.
-Hát Zsófi épp ez az. Csak baszás, nem szeretkezés. Nekem ez nem fér bele, hogy amikor kedve van akkor rám ír, hogy dughatnánk és én ugorjak amikor neki jó. De ezek után ne várjak tőle semmit. Húzzak el tőle. Vicc.-panaszkodok.
-Mi? Baszki Rose én azt hittem teljesen jól megvagytok.-szomorodik el.
-Sajna nem.
-Ne de istenem! Pedig a meglepi egy ekhoe koncert, ma lesz akvába baszki.-mondja nekem.-Már vettem jegyet meg minden, de mindegy igazából, ha nem szeretnél menni, akkor mehetünk máshova is.-igazából nem tudom. Nem igazán szeretnék ott lenni, de ha már Zsófi megvette mindkettőnknek a jegyet, akkor nem mondhatok rá nemet.
-Mehetünk.-válaszolom végül.
-De biztos? Mondom kitalálhatok valami mást is, nem csak az az egy buli van Budapesten. Csak azt hittem köztetek minden okés és akkor találkozhatnátok aztán milyen menő lenne engem is bevennél a csapatba, tudod.-mosolyog.
-Igen Zsófi ez mint szép és jó csak még én se vagyok benne a csapatba. De tényleg nem baj. Igazából szeretem a zenéit.-vonom meg a vállam. Mielőtt megismertem sokszor hallgattam a zenéit, csak az a probléma, ha mostanában, ha benyomom a telefonomon akkor a hasam görcsbe rándul a hangjától konkrétan.
-Oké akkor megyünk.-mondja. Én pedig magamba elmondtam egy imát, hogy minden okés legyen és ne kapjak sírógörcsöt, ha meglátom élőbe. Jesszus én ma nagyon be fogok rúgni.
