Kábé 3 hónapja nem láthatott a társadalom. Ebben a 3 hónapban hihetetlenül komolyan vettem az egyetemet. Konkrétan bejárok órákra, aztán haza megyek tanulni, utána pedig bevásárolok és újra tanulok. Kicsit monotonná váltak a napjaim, amit egyáltalán nem élvezek.
A kávémat iszogatva néztem ki az ablakon. A kávét is csak szokásból iszom meg élvezet miatt, a fáradságomra egyáltalán nem használ.
Egyedül Nina volt az akivel lógtam ezekben a hónapokban, Zsófit pedig mindig hívogattam, amikor egyedül éreztem magam, ami sokszor fordult elő.
Miután megittam a maradék kávét is, becsuktam az ablakot. A hideg december csípte már a bőröm. Utálom a telet. Sötét, hideg. Ezzel a két szóval tudnám leírni.
Nyári gyerek vagyok, mindig is jobban szerettem a meleget.
Ezek után egyből vissza ugrottan a meleg takaróm alá.
-Megyek boltba kérsz valamit?-nyit be hozzám a bátyám.
-Nem köszi!-válaszolok neki.
-Rose azt vágod, hogy ez nem normális amit csinálsz? Értem, hogy fontos a suli, de már pár hónapja konkrétan nem csinálsz semmit csak tanulsz. Kezdek aggódni.
-Ez nem is igaz ma is lesz programom.-hazudom neki.
-Na és mi az a nagy program? Lemész 10 percet sétálni?
-Nem! Elmegyek edzeni!-úgy folyt belőlem a hazugság, mint a vízfolyás.
-Te és az edzés?-kérdezi hitetlenkedve.
-Ne haragudj ezzel valamire utalni szeretnél?-kérdezem.
-Dehogy csak érdekes. Soha nem voltál edzőteremben.
-De még régen jártam.-mondom megsértetten.
-2 hétig vagy meddig?
-Na Ervin most már takarodhatsz.-rám hallgatva becsukta az ajtómat és elindult a boltba.
És így kezdődött, hogy elkezdtem futáson keresztül levezetni a problémáim....
1 hónappal később
Éppen sétáltam haza felé. A hideg teljesen kikészít. December van, ami azt jelenti, hogy még egy ideig tűrhetem a hideget.
Az Árkádba voltak leárazások szóval az óráim után belátogattam a boltokba.
Bekukkantottam a douglasba és kábé 1 órán keresztül szagoltattam parfümöket, úgy hogy nem is akartam venni új parfümöt, tehát megint elmondhatjuk, hogy ez egy produktív nap volt.
Kifelé menet elszívtam egy szál cigit és úgy sétáltam haza felé.
-Nem csinálunk lasagnét vacsira?-kérdezi Ervin.
-De!-ugrok fel az ágyból. Minden hozzávaló volt a konyhába szóval szerencsére nem kellett menni megint bevásárolni, a főzést pedig egy finom vörös borral indítottuk, mert az kihagyhatatlan egy esti kotyvasztásnál.
Közben pogány induló szólt a jblből.
-Nagyon jót csináltunk.-mondom büszkén miközben próbálom felapplikálni a villámra az ételt.
-Még jó hát az én kezem van benne.-mondja a bátyám ironikusan, mire csak megforgatom a szemeim. Leginkább én csináltam és ő nézte.
-Nem lehetne, hogy nem telefonozol, amíg eszünk?-kérdezem idegesen, mert végig a mobilját bújja.
-Te is telóztál.
-Dehogy az enyém itt a pulton.-sétálók a pulthoz, hogy megmutassam neki, hogy bizony én nem használtam az én eszközöm, mielőtt felmutatnám érdeklődve veszek észre egy üzenetet. Ez nem lehet!
ekhoe:Itt vagyok Szegeden valamikor tali?
A szívem hevesebben vert. A kezem remegni kezdett.
Hirtelen nehéz volt levegőt vennem is. Nem jött automatikusan.
-Veled most mi van? Lefagytál.-szól nekem Ervin.
-Andris írt.-válaszolom neki, de még a hangom is megremegett.-Találkozni szeretne.
-Rose.-mondja sajnálkozva.-Nem hinném, hogy jó ötlet. Bántani fog téged.
-Tudom.-értek vele egyet.-De mégis kíváncsi vagyok mi sülhet ki belőle. Áthívom beszélgetni.-most én fogom őt mozgatni. Jöjjön ő át hozzám. Őszintén már nem tudom mit szeretnék vele beszélgetni, mert nyilván neki csak a szex kell. Tisztában vagyok vele, hogy ez így nem mehet tovább, de amíg magányos vagyok addig miért ne szórakozzak egy kicsit?
-Nem érdekel Ervin én vissza írok neki.-vonom meg a vállam. Ő pedig reakció nélkül hagyott.
