Tanárom a biasom -BTS f.f [✓]

-20-

Újra, az iskola padjait koptatom. Alig van időm írni, péntek van, ami azt jelenti tehetség gondozás... Őszintén nincs kedvem, amit lehet ő is észre vett.

Reggel, indulás után az iskolába, a lányokkal arról beszéltünk hogy hol lehet csukló/boka szorítót kapni, mert, a tegnapi edzésen, Ji-Woo-nak és nekem is kiment a csuklója, Anna meg már egy ideje fájlalja a bokáját, beszélgetésünk Jungkook szakíotta meg

-Jó reggélt mindenkinek -kezdte a szokásos szövegét,  miközben elkalandoztam, ma egy fekete szövet nadrág és egy szürkés nem túl szűk de nem túl bő garbó volt rajta ami kar izmaira tapadt. Mamám de jól nézett ki

Csengő vége jelezte a szabadságot, amint meghallottam, elkezdtem pakolni beadtam a munkám és kimentem

Iskola befejztével, indultam ki,  és persze megvártam Annát akivel közösen indultunk haza. Otthon volt időnk próba előtt megírni és meg tanulni a hf-t.

Amint kész lettünk, Anna rám parancsolt hogy öltözek. Komolyan rám parancsolt mint ha a lánya lennék
-Igenis anyu -tisztelegtem
Mire Anna jó ízűen elnevette magát.
-Idióta -mondta, nevetve

Miután átöltöztem, kimentem Annához aki egyből, kirángatott az ajtón.
Este volt azt se tudom nappal mi hol van nem hogy este így ez se segített.
Mikor viszont egy ismerős környékre értünk.
-Anna, miért vagyunk itt? -hisztizem és álltam meg dgy helybe mikor felismertem Jungkookék "helyét?" vagy hát hogy fejezem ki magam

-Gyere -mondta, én nem mozdultam
-Nessaa, gyere -mondta újra amire nem kapott tőlem új reakciót
-Nem bírtom tovább a a besavanyodot képed nézni -kezdet el rángatni, majd a végére akkora hévvel rántotta meg a kezem hogy bele estem egy bokorba.
-Te szerencsétlen -tört ki belőlem a nevetés
-Inkább te -nevetett ő is de arra nem számított hogy mikor ő elindul előre nem a kemény beton hanem a fűves árok van ott, így beesett egy árokba, amin persze én nevettem el magam
Mikor feláltam, felsegítettem Annát is (jó úriember módjára)

-Na gyere -fogta meg a kezem és befele rángatott
-Mm -rásztam meg a fejem
-Oké -vont vállatt.
Ő elkezdett befele menni, majd be is ment (Annának van kulcsa Tae miatt)
Én meg álltan egy helybe és vártam hogy barátnőm vissza térjen, de semmi. Csak vártam és vártam és persze hogy vártam.
Egy fél óra után kinyilt az ajtó és egy alakot láttam meg benne. Nem tudtam ki az, hisz kint már sötét volt, és nem láttam az arcát.

-Anna? -kérdeztem
-Nem -mondta, a hang alapján felismerté vállt, ember aki nem más mint Jungkook volt.
-Akkor mentem -mondta és elkezdtem volna indulni mire egy kéz megragadta a csuklóm
-Várj! -mondta -sajnálom
-Van mit -nevettem el magam sírva
-Tudom -mondta ő is lehajtott fejjel
-Miért fájt ennyire. -nézett a szemembe, és akkor pillanatottam meg hogy ő szemei is könyesek
-Mert -fújtam ki a levegőt- én sze- kezdtem volna el, de akkor egy ajkat érzek ajkamon (itt az új Shakespeare, ilyen drámaian még ő se tudta megfogalmazni egy drámáját se👁️👄👁️✨)
Puha volt és méz édes. Nem tudom meddig tartott a csók de nekem öröké valóságnak tűnt. Mikor elvált homlokát homlokomnak döntötte és így nézett le rám
-Számból vetted ki a szót -néztem rá mire elnevette magát
-Szó szerint -mosolygot pimaszul az aranyos nyuszi mosolyával mire én nevettem el magam

Ne higgyétek hogy vége, nem szabadultok tőlem
👁️👄👁️
Amúgy ez a rész 3 napot vett igénybe hogy rendesen megírjam ne egy összecsapott semmi legyen😅
Sok puszi: Luca/Nessa❤️