𝑺𝒛𝒆𝒓𝒆𝒕𝒏é𝒎 𝒗𝒂𝒈𝒚 𝒇𝒆𝒍𝒆𝒅𝒏é𝒎!? ~ 𝑺𝒛𝒐𝒃𝒐𝒔𝒛𝒍𝒂𝒊 𝑫. 𝒇𝒇.

tyhű apa! hát ti meg hova készültök?

Ha valakinek, akkor nekem mindig is voltak fenntartásaim ezzel a "maradjunk CSAK barátok" sztorival, azonban ebben a kicsit sem átlagos helyzetben egészen jól működik így négy hónap távlatából.

...vagyis remélem, hogy nem csak bemagyarázom magamnak ezt az egészet.

A múlt megtörtént és ezen nem tudunk változtatni. De nem is kell! A legnagyobb igazság az életben az ez, meg az, hogy bármilyen rosszat is tettél, később egy jót nevetve emlékszel majd rá vissza. Hisz ez is te vagy.

Ki lennék én, ha nem itattam volna számomra vadidegeneket az unokatestvérem házában, nem kavartam volna az egyik barátjával, aztán hónapokig sírtam utána, később részegen lelkiztem vele, majd együtt karácsonyoztunk és beláttuk, hogy ez nem a mi terepünk?

Ellenben olyan barátot leltünk a másik félben, amilyet még soha:

-Most komolyan te adtál szerelmi tanácsokat Trentnek?

-Miért olyan hihetetlen! Nekem köszönheti, hogy nem gyilkolta meg álmában a majdnem apósa -nevettünk mindketten a laptopjaink előtt. -Panna, ne legyél már ilyen köcsög, hogy előttem eszed a popcornt!

-Most mivan? Addig emlegetted, hogy ezt akarsz enni, mire megkívántam. Esetleg? Te nem kérnél belőle?

-Akkora egy... ahh, nőre nem mondunk csúnyát.

- Hogy mi is vagyok, neharagudj? -"akadtam ki".

-Az vagy Nia, az! Egy büdös kurva -sírtunk a röhögéstől. -Asszem le kell rakjalak... szóval...

-Csaj? -tettem fel a kérdést a kopogás hallatán.

-Aha...

-Egy kalappal Domi. Holnap mindenről is tudni akarok!

-Mindenképp. Na tényleg megyek! Sziussss!!

-Na mi van, az már nem olyan vicces, hogy csaj megy hozzá, mint az, hogy milyen ocsmányságnak hívjátok egymást?

-Jajj Maja, engedd már el! Nem vagyok a barátnője! Én is hozhatnék fel egy faszit...

-Deeee... -szakított félbe lakótársam.

-De mivel nem voltunk sehol sem mostanában, ahol ismerkedhettünk volna, az utcán meg nem jönnek velem szemben a typejaim...

-Vagyis Dominik...

-Maja!

-Most mi van? Én csak az igazat mondom!

-Jogos, de akkor is. Néha eszünkbe jut a másik, akkor telefonálunk, pletykálunk és ennyi. Aztán van, hogy hetekig nem is beszélünk. Ezt csinálják a normális barátok nem?

-De igen, csak ti se nem barátok, se nem normálisak nem vagytok.

-Úgy látom veled erről esélytelen normálisan beszélgetni.

-Pontosaaaan! Na pizzát rendeljek vagy mekit?

-Kivételesen pizzát.

-Hallod Ni? Jött egy leveled, de nagyon guccsi-muccsi.

-Muta má' -ásítottam képen korán reggel Maját.

-Na?

-Aztakurva -nyíltak nagyra a szemeim. -Ejhh, Móni... Add ide a telefonomat.

-Mondd már mi van benne!

-Mindjárt megtudjuk -hívtam azonnal Dominikot, aki fel is vette egyből. -Tisztelt Nagy Panna! Zárójelben Szoboszlai Dominik apró betűkkel! Szeretettel meghívjuk a 66. M4Sport Az Év Sportolója Gálára a Magyar Állami Operaházba...