Szerelmes lettem a lehetetlenbe

3 fejezet:A bíróság

-Hova megyünk?

-A bíróságra!

-Beszélhetnék az ügyvédemmel?-Förmedt rá Nick.

-Arra semmi szükség, már elintéztük ott fog várni titeket.-Már a kocsiban ültünk amikor Bellát szó szerint bedobták hozzánk.

-Hé! Óvatosabban a kutyámma!

-Bocs hogy nem akarok egy bolhás korcsot vinni a kocsimban!

-Ezt ugye tudod hogy megemlíthetem a bíróságon?!-Erre válasz nem kaptam de feltételezem most duzzog hehe. Egy fél óra múlva ott is voltunk és vártuk a tárgyalás kezdetét. Egy kicsit izgultam de Nick nyugtatgatott  hogy ,,minden rendben lesz".Na ja persze. Ekkor bevittek minket a tárgyalóterembe és megkezdődött a tárgyalás apám társaságában.

- Ezennel megkezdem a tárgyalást!-Szólalt meg a bíró. Először apám kezdett el beszélni és végig kamuzta az egészet.

-Kedves bíró úr ez az egész úgy kezdődött hogy a drága fiamat elrabolták mégpedig ő-mutatott Nickre virsliujjaival.

-És hozzátenném hogy nagy trauma ért amikor megtudtam hogy a fiamat elrabolták és csak újra szeretném magam mellet tudni.

-Érem uram és mit is tette a fia akár interneten keresztül hogy megtudták a tartózkodási helyüket?

-Arról fogalmam sincs nem szeretem háborgatni a fiam magánéletét.

-Hazudsz!!- Ekkora már kitört belőlem mert már nem bírtam hallgatni a szarságait.

-Bocsánat...-Nézett rám szúrós szemekkel a bíró.

-BÍíró úr ez az egész amit az apám mondott egy nagy hülyeség! Nem raboltak el hanem én szöktem meg mert már nem bírtam elviselni azt a sokmértékű streszt,éheztetést,verést amit tőle kaptam! Az anyámat is elüldözte mert már ő sem bírta! Uram ha engem kérdez ez az ember nem tett semmit!! Nick hozott be az utcáról mert odakint halálra fagytam volna... És tudja mi a legszebb az egészben?-ekkora kezdtem el sírni.

-Az  a legszebb az egészben hogy ide merte dugni a képét hogy folytassa a terrorját!És most már csak azt sajnálom hogy valaha is apámnak neveztem...-A bíró le volt sokkolva amikor ezeket kimondtam.

-És mégis mivel tudja ezt bizonyítani?

-Most ugye csak viccel?!- Szólalt meg végre Nick is.

-Nem látja az arcát hogy milyen lila foltok vannak rajta?!És mikor rátaláltam még rosszabb állapotban volt.-A teremben csend volt egy percig és a nagy csönd után megszólalt apám is.

-Bíró úr ugye ezt most csak nem hiszi el?

-De. Maguk szabadon távozhatnak és élhetnek boldogan. Maga uram pedig 42 millió forintos bírságot kap gyermek/lakótársi bántalmazásért,éheztetésért és bíróság előtti hazugságért.Amennyiben ezt nem tudja kifizetni 10 év börtönévte ítélem ezzel az ülést berekesztem!-Mindezek  után mi elmentünk Nickel egy vacsorázni hogy megünnepeljük a szabadságunkat.Az étterem csodaszép és elegáns volt!Igaz hogy ilyen helyeken nem szokás de mi akkor is pizza-ztunk egyet. Nagyon sokat nevettünk amikor Nick feltette ezt a kérdést:

-Szóval hogyan tovább?

-Ezt hogy érted?

-Tudod az életed,mit akarsz kezdeni vele?

-Őszintén szólva fogalmam sincs, és persze téged sem zavarhatlak örökké.

-Hát pedig muszáj lesz zavarnod mert őszintén nem nagyon tudnál hova menni.

-Itt vannak az ételeik uraim!-Jelent meg a pincér.

-Köszönnyük!-Monduk egyszerre majd enni kezdtünk.Nagyon jól éreztük magunkat és talán én egy kicsit sokat is ittam. Erről a napról is már csak annyira emlékszem hogy felmegyek a lépcsőn és bedőlök az ágyba.