- Csak állj fel.- mondta, majd felálltam, mire leült a székre és az ölébe ültetett.
- Mit csinálsz?- kérdeztem tőle mosolyogva és megint éreztem a gyomromban a pillangókat.
- Semmit.- mondta egyszerűen.
- Aha- mondtam, majd a figyelmemet újra a gépre szenteltem. Már csak öt képet kellett átnéznem mikor megszólalt.
- Jó képek lettek. - mondta.- Főleg az amin te is rajt vagy.- itt elpirultam egy kicsit.
- Lehet.- mondtam, mikor befejeztem a maradék képek átnézését is. Ezután kikapcsoltam a gépem és fel akartam kelni, de Carlos nem engedte. Helyette kicsit fordított rajtam úgy, hogy lássuk egymást, majd elkezdett közeledni felém. Viszont megint a telefoncsörgés zavarta meg.- Ez most nem az enyém .- mondtam neki, majd nagy nehezen elő halászta a zsebéből, majd felvette.
- Igen. ... Szia....Nem .... Nem zavarsz.....Értem....Az még messze van..... Tudom, hogy jövő hétvégén futam van....Örülnék neki....Ne keres...Tudom, de meg tudom magam is oldani... De nem kell... Apa mondtam, hogy majd megoldom, ha idő kell hozzá akkor is és nem akarok egy lánnyal sem találkozni.... Lehet... Igen. ... Akkor majd találkozunk. Szia- mondta, majd bontotta a vonalat. Annál a résznél ahol a lányokról volt szó egy kicsit megfeszültem, amit szerintem észre is vett, de nem tette szóvá.- Talán már senki nem zavar meg minket.- mondta, majd ismét elkezdett közeledni felém. Megint megszólalt a telefon. Viszont most az enyém.- Ezt nem hiszem el.- morogta. Én meg nevetem azon ahogy reagált, majd megnéztem, hogy ki hív, de csak számot írt ki.
~ telefonbeszélgetés~
- Igen?- szoltam bele.
- Szia Em.- hallottam meg Seb hangját.
- Szia.- köszöntem.
- Mi a helyzet? Rég beszéltünk. Eddig azért nem hívtalak, mert nem akartalak titeket zavarni. - mondta. Aztán eszembe jutott, hogy ő még nem tudja.
- Jelenleg nem sok. Amúgy nem zavartál volna.- mondtam.
- Téged nem, de Dylant zavarja.-mondta mire kikerekedtek a szemeim. Erre Carlos furán nézett rám.
- Mi?- kérdeztem vissza.
- Miután abbahagytad a versenyzést egyszer felhívtalak még 17-ben, de Dylan vette fel és nem a legjobb hangnemben közölte velem, hogy hagyjalak békén, meg hogy ha legközelebb hívlak vagy írok neked akkor nem áll jót magáért és a lányokat is említette.- mondta.
- Szóval megfenyegetett titeket. -mondtam.
- Igen. És remélem ezért nem fog bántani senkit.- mondta.
- Nem fog. Meg nem vagyunk már együtt. Szerencsére.- mondtam.
- Mi történt? Mármint azt tudom, hogy ö volt az oka annak, hogy otthagytad a versenyzést . - mondta.
- Ezt nem itt akarom megbeszélni. Majd elmondom.- mondtam.
- Rendben. Viszont hagylak, mert biztos van más elfoglaltságod. Szia-köszönt el.
- Szia. - Köszöntem el majd bontottam a vonalat.
~telefonbeszélgetés vége~
- Mi történt? Mármint ki fenyegetett meg kit?- kérdezte Carlos.
- Dylan. Aki segített a versenyeknél . Ő felhívott miután visszavonultam csak Dylan vette fel és megfenyegette öt és a családját. -mondtam. - De lehetne, hogy nem róla beszélünk?- kérdeztem.
ESTÁS LEYENDO
Story of my life. ( Carlos Sainz Jr. ff.)
Fanfic- És mi van veled?- kérdeztem és reménykedtem, hogy nem tesz megjegyzést arra, hogy leraktam, de tévedtem. - Nem sok. A lényeget már tudod. Ja és gondolkoztam azon, hogy visszaköltöznék ide. Amúgy, ami a tegnap estét illeti. Csak nem egy sráccal vol...
