El ígérve

3. Irányíthatatlan

Farkas alakban rohanok. Nem én irányítom a farkast. Ő irányít engem. Minden nap máshol ébredek fel az erdőben pucéran. Nem tudom hogy hol vagyok vagy hogy a farkas merre visz. 3 napja minden este át veszi felettem az irányítást.
Ma este lesz telihold. A farkas bennem szabadon jár. Napok óta nem bírom vissza fogni.
Vérre szomjazik. Félek hogy valakit bántani fogok, ezért kint maradok az erdőben messze az emberektől.
Próbáltam el menni innen hogy szabad legyek ,de nem tudtam. Hiába léptem le ember alakban, mikor le szállt az este és a farkas át vette felettem az irányítást mindig vissza jött akármilyen messze mentem. Veszélyes vagyok. A farkas aki bennem van ölni akar, megvadult és nem bírom vissza fogni.
Futok. Futok a sorsom elől ,de nem használ. A bennem elő szörny a párját akarja. A testem gyenge és ki merült. Egyre gyengébb vagyok a folyamatos harc miatt amit a farkassal vívok. Tudom és érzem hogy el fogok bukni. Ilyen le gyengült állapotban nem fogom tudni meg akadályozni hogy valakit megöljek.
Fel nézek a sötét égre, látom hogy a hold lassan el éri a közép pontot. Rettentően félek hogy mi fog történni ezért az eddigieknél is gyorsabban kezdek futni. Pár méter után érzem hogy a farkas kezd elő törni belőlem és nem tudom meg akadályozni. Boldogan csóválja a farkát és vonyítva adja tudtomra hogy ő győzött. Össze esek, keserves kín járja át testem. Soha nem járt ilyen fajta fájdalommal az át változás. Pár perc szenvedés után egy hófehér bundájú, ragyogó kék szemű farkas áll helyettem.
Boldogan vonyít a holdra és szaladni kezd. Nem bírok ellene harcolni. Csak szalad és szalad előre. Nem tudom merre megyünk, egy mellék szereplő lettem a saját testemben. Mélyet szippant a levegőbe érzem amit ő érez. Pézsma és erdő illata, csap meg. Ő az és itt van, a farkas tudja, de ekkor egy másik szag erőteljesebben csapja meg az orrom. Vér szag van , van itt egy ember aki meg sérült. A farkas meg indult a szag irányába, próbáltam küzdeni , de nem használt. Öt perc futás után meg találta a szag forrását. Egy erdei háztól jött, ott ált egy nő vérző karral. A szörny amivé lettem támadásra készen állt, meg akarta ölni az ártatlan.
Egy közeli bokor felől közelítettem meg,de ekkor egy mély erő teljes hang meg szólalt mögöttem.
- Mondtam hogy te magad fogsz el jönni hozzám kicsi farkas.- a farkas hátra kapta a fejét. Erő töltötte el, itt volt a párja.
Nate vörös szemmel figyelte teljes farkas alakom.
- Gyönyörű vagy- suttogta hallkan és lassan le térdelt. A farkas felé fordulva lépett közelebb hozzá. Futni akartam előle. Minden próbálkozásom feleslegesnek bizonyult. Eddig se bírtam át venni az irányítást a farkastol , de így hogy meg jelent Nate még erősebb lett.
Nate át változott teljes farkas alakjába.
Egy fekete farkas vette át a helyét.
Nate el indult a nő felé és én követtem hiába nem akartam. Ketten vadásztunk az áldozatra, aki mit sem sejtve szedegette össze a fát.
Pár másodperc múlva Nate megindult felé és a farkasom követte. Fel adtam a küzdelmet a farkas ellen. Ki vett belőlem minden erőt. Sikítást hallok és vér ízét érzem a számban. Gyilkoltam. Egy gyilkos lettem és a bennem elő farkas imádta ezt az érzést.

Rázkódást érzek,valaki cipel. Lassan nyitogatom ki szemehéjam, homályosan látok nem látom az arcát annak aki a karjában visz hiába próbálok összpontosítani. Érzékeim gyengék igy közelebb fordítom arcom az ismeretlenhez hogy meg szagoljam.
Pézsma és erdő szagot érzek egy kis vérrel keveredve, Nate az aki a karjában cipel.Küzdök a testemmel. A testem nem akar a terveim szerint mozogni. Gyenge vagyok és a legtöbb amit tenni tudok hogy a fejem mozogtam, menekülnöm kéne, de mégis oly biztonságot sugárzó az illata. Nate észre vehette hogy meg szagoltam.
- Ne mozogj kicsi farkas. Biztonságba vagy.- éreztem ahogy keze meg mozdul a hátamon. A csupasz bőrömön érzem érintését. Meztelen vagyok és Nate a karjaiban cipel, pánikolva futott át az agyamon.
- Tegyél le- próbáltam határozott lenni, de csak gyenge erőtlen suttogás jött ki a számon.
- Ha most le teszlek a farkas el szabadul benned és újra ölni fogsz, ami engem különösebben nem zavarna ha nem teljesen megvadulva tennéd. A csókunk által a farkasod el kezdett kapcsolódni az enyémhez, de te konok módon futsz a sorsod elől. A farkasod megvadul a társa nélkül. Mind a ketten haldokoltok.
- Megöltem valakit?- kérdeztem a sírás határán.
- Ketten öltük meg gyönyörűm. - éreztem hogy valami puhára le ereszt. A kezeit lassan el vette testemtől. Kín járja át a testem és a lelkem. Könnyek folynak le az arcomon a bűntudat és a fájdalom miatt.
A szemem ki pattan farkas szemmel látok. - Nem tudod vissza változtatni a szemed.
- Hol vagyok? Mi történik velem? Mióta tart ez?- kérdeztem rémülten és reszkető kezeimmel eltakartam test részeim. Ugyanis még mindig pucér vagyok.
Lassan bele néztem kék szememmel az ő éj fekete szemébe. Magával ragad a szeme. Látom hogy mozog a szája, de hangját nem hallom. A pillantása nem ereszt,az agyam el kezd képeket vetíteni élem. Ahogy az ő szája ez én számhoz ért. Gyengéden mozgatta, a keze az arcomat simogatta. A farkas vágyott a párjára, Nate elképesztően dögös volt.
A szemem le siklik a szájára, puha rózsaszín szája hívogató. Érzem kezét az arcomon, mire belőlem egy halk nyüszítés szakad ki. Semmi mást nem akartam csak hogy itt és most meg csókoljon és érezzem az érintését.
Mint ha fejbe kólintottak volna úgy tértem észhez és ráztam le magamról kezét.
- Mi fenét tettél velem? Miért akarlak meg csókolni? A testem miert akarja az érintéséd?-kiabáltam rá mérgesen és éreztem hogy a szemem végre fel veszi eredeti színét. A kérdések csak úgy ki csúsztak a számon mielőtt gondolkodhattam volna.
- Én semmit. - felelte egy magabiztos vigyorral.- A farkasod tudja hogy az enyém a párja , kell neki és neked is az én energiám hogy ne haljatok meg. Csak kérned kell és meg teszem kicsi farkas. Kicsivel több mint egy hónapod van hátra mielőtt meghalnátok, de a farkast nem fogod tudni irányítani. Erősebb lett a csók által és te gyengülsz.
- Nekem nincs szükségem semmire tőled, nélküled is meg oldom a farkasommal együtt.-feleltem határozottan, de akkor rá jöttem hogy mégis kéne tőle valami. - Vagyis de szükségem lenne a pólódra.
- Csak erre?- kérdezte fel húzott szemöldökkel.
Zavartan bólintottam . Egy váll rándítas kíséretében le húzta magáról a pólót és hozzám dobta. Az illata egyből meg csapott rá emeltem tekintetem , kidolgozott felsőteste látványra nagyot nyeltem.
- Mondtam hogy szükségetek van rám- mondta egy kacsintás közben.
Értetlen fejemet látva fel kuncogott. - A szemed kicsi farkas megint kéken világít.
- Fordulj el míg fel veszem a pólót- mondtam zavaromban. Nem akartam hogy ennél többet lásson belőlem. A farkas el kezdett bennem mozgolódni. Amint hátat fordított el kezdtem fel ülni az ágyba és körül néztem ismeretlen helyen voltam. Magamra húztam a pólót amiből az ő illata áradt. Lehet hogy nem az ő pólójában kéne lennem. A farkasom próbál szabadulni, az illata ami vérrel kevederedik meg vadítja. Vadásznom kell,de én nem akarok senkit se bántani.
Nem bírom vissza fogni.
- Se..se..segíts. K..ké..kérlek, el..el..el fog sz..sz..szabadulni- kérleltem szenvedve Nate-et.
Nate meg fordulva látta hogy át változó félben vagyok. Nagy léptékben megindult felém. Arcomra helyezte tenyerét.
- Látod kicsi farkas. Mondtam hogy szükségetek van rám. - jelentette ki arcom simogatása közben.
- Kérlek. Annyira fáj. Nem hallgat rám- könyörögtem sírva.
A fájdalom nem múlt csak egyre erősödött. Éreztem hogy pillanatok kérdése és el veszítem az eszem,de akkor Nate el kapta az állam és ismét megcsokólt. Le írhatatlan érzés kerített hatalmába. Lassan le döntött az ágyra és így felém került. Percekig csókolózhattunk így, nem tudom hogy mikor nyertem vissza az irányítást a farkas felett , de már határozottan nem akart ki törni. Elégedett volt, az energia ami Nate-ből át áradt belém új erőt adott. Hosszú ideje nem éreztem magam ilyen jól.
A kezeim fel csúsztak Nate mellkasán, míg egyik a nyakán állapodott meg, addig a másikkal a hajába túrtam.
Nate egy utolsó puszit nyomott számra és el emelte a fejét tőlem. Egy elégedett vigyor terült el a száján miközben engem nézett vörös szemmel.
- Engedd hogy a farkasod irányítson. - mondta még mindig a szemembe nézve. Keze az oldalamat simogatta, bennem a pánik kezdett ki alakulni.
Megint ő segített, nem engedhetem közelebb magamhoz, de egyedül nem bírom kordában tartani a gyilkos szörnyet amivé lettem. A farkas bennem várta hogy iránythasson ahogy Nate kérte, de a csók miatt lettem annyira erős hogy ne tudja át venni felettem az irányítást.
- Soha nem fogom engedni és most már szálj le rólam. - próbáltam le lökni magamról, de erősebbnek bizonyult.
- Engedd irányítani vagy én engedem. - adott ultimátumot és el kapta a két kezem hogy ne birjak mozogni.
- Nem engedem irányítani , van már annyi erőm hogy vissza tudjam tartani hiába akarod te irányítani őt! - jelentettem ki magabiztosan. A szorítása még mindig nem engedett mozdulni. Ki szolgáltatottan feküdtem alatta egy szál pólóban.
- Majd meg latjuk gyönyörűm -válaszolta egy mosoly kíséretében. Ekkor még nem tudtam hogy igaza lesz.
El engedte az egyik kezem, de mielőtt bármit tudtam volna csinálni elkapta a másikkal. Olyan erő lapult benne hogy egy kézzel össze tartotta a kezeim. Hiába rángattam egyszerűen nem bírtam szabadulni.
Vöröslő tekintettel mélyedt az én zöld szemembe a tekintete fogva tartott.
- Na és akkor most kicsi farkasom. - Csak az ő szemét bírtam nézni mozdulatlanul. Már nem küzdöttem. - Engedd őt irányítani.
Akaratom ellenére éreztem hogy fel ragyog a szemem, ki élesedtek az érzékeim. A farkas irányított. Hiába volt több erőm, a farkas még mindig Nate-re hallgatott.