A maffia házasság

8. Rész (+18)

*𝓚𝓪𝓽𝓪*

Nagyokat nyújtózkodtam majd felültem az ágyban.  Megdörzsöltem az arcom a tenyeremmel, majd észre vettem ahogy a nap sugara megcsillan a gyűrűmön. Körbe forgattam az újjamon, aztán egy hírtelen gondolattól vezérelve megpróbáltam lehúzni, de az meg se moccant.  Csalódottan kikeltem az ágyból és a cuccomat össze szedve megindultam  a fürdőszoba felé. Mikor becsuktam az ajtót magam után akkor vettem észre hogy nem vagyok egyedül. Viktor zuhanyozott éppen. A pára beterítette a zuhanyfülkét, de a vonalai kivehetőek voltak. A kelleténél tovább néztem őt, teljesen megbabonázott a látványa. Még az se vettem észre hogy elzárja a csapot, csak akkor ocsúdtam fel mikor kilépett a zuhanyból.

-tetszik amit látsz?-kérdezte vigyorogva.
-mi? Neeeem én csak épp...
-megbámultál.-fejezte be helyettem a mondatot.
-dehogy bámultalak meg!-háborodtam fel, majd le tettem a cuccomat a kézmosóhoz.
-innen nem úgy tűnt. -szólalt meg.
-nincs benned semmi látnivaló, csak egy átlagos test.-húztam egyet a vállamon hanyagul.
-hazudhatsz, de engem nem tudsz becsapni.-hagyott magamra.

A szememet forgattam, majd bezártam kulcsra az ajtót nehogy vissza jöjjön. Mikor be másztam én is a zuhanyba megcsapott a tusfürdőjének az illata. A vágy hírtelen csapott fel és a következő pillanatban már az erős vízsugárral kényeztettem felhevült testem. Mikor végeztem, szégyenkeztem mert biztos meghallotta mit tehettem, de úgy voltam vele tagadok mindent. Fel vettem egy laza könnyű ruhát, majd fogmosás és egyébb teendők után ki mentem a fürdőből.

Add hogy ne legyen itt, kérlek!-mantráztam magamban.

A pipere cuccomat vissza raktam az éjjeli szekrény fiókjába, de mikor megfordultam Viktor a székből vigyorgott rám.

-te meg minek örülsz?-tettem fel neki a kérdést.
-nem vagyok rád hatással mi?-dörzsölte meg az állát.
-nagyon nem, és ha nem baj most megyek enni, éhen halok.-szedtem össze a táskámba a fontosabb cuccokat majd megindultam az ajtó felé.

Még ki se értem a szobából, amikor is karon ragadott és a falhoz nyomott.

-legközelebb nem leszek ennyire türelmes. Ha kell berúgom az ajtót és addig nyallak még szét nem folysz a karjaim közt.-mondta mély hangon.
-ez nem fog megtörténni.-nyeltem egy nagyot.
-majd meglátjuk.-láttam a kihívást a tekintetében.

Mindezek után kézen fogott és elindultunk az ebédlő felé. Gondosan megpakoltam a tányéromat, majd helyet foglaltam az ablak melletti asztalnál. Pár perc múlva viktor is megjelent és mikor megláttam a halom ennivalót, döbbenten néztem rá.

-ezt mind meg fogod enni? -mutattam a villámmal a tányérja felé.
-persze, nincs is sok minden. -kezdet neki az evésnek, de aztán mintha eszébe jutott valami fel állt és magamra hagyott.

A tányérján sonka, uborka, többféle sajt, virsli volt látható. Mellette két féle szósz, ezen felül kechup, három zsemle és szerintem a desszert a gabona pehely lesz eper joghurttal.

-hoztam kávét, két cukor kicsi tej sok tejszínhab. -rakta le elém.
-köszönöm. -néztem rá csodálkozva, majd mikor le ült én is neki kezdtem az evésnek.

Mikor végeztünk le rakta a kávés poharát majd elégedetten hátra dölt.

-mesélj magadról valamit. -döltem hátra én is közben óvatosan kavargattam a kávémat.
-mit szeretnél tudni? -kérdezte.
-mindent. -kortyoltam bele a kávémba.
-van egy testvérem, szüleim, egy klubbom ami nappal egy bár este pedig boxmeccseket rendezünk. A befolyt összegből mindig utalok valamilyen szervezetnek. Árveréseken veszek részt és sok embernek nem tetszik a jelenlétem így mindig van egy pisztoly nállam. A testőreim 0-24-ben a rendelkezésemre állnak.   Zsombort egy aukción is mertem meg... körülbelülé ennyi. -húzott egyett a vállán zárásképpen.
-akkor te ilyen maffia vezér típus vagy? -kérdeztem tőle.
-majdnem. 
-öltél már embert? -kérdeztem kíváncsian.
-igen, mikor muszáj volt. -vállaszolta.
-és ez nem zavar? Hogy hogy nem kaptak még el? 
-meg vannak az embereim, de szerintem ennyi elég is mára. -zárta le a témát, majd fel állt.

A szobát vissza felé csendben tetük meg, nekem még emésztenem kellett az egészet. Belépve a szobába megkerestem a fürdőruhámat, bár nem én pakoltam be tudtam hogy van, vagyis reménykedtem benne.

-miért mondtál igent? -szólalt meg kis idő múlva.

*𝓥𝓲𝓴𝓽𝓸𝓻*

Kata kiegyenesedett, majd megfordúlt és a szemembe nézett.

-nem tudom, ott volt az a sok ember...
-de mondhattál volna nemet is. -vágtam a szavába.
-egyik felem menekülne, a másik kíváncsi. Te miért engem vállasztottál? -kérdezett vissza.
-láttam valamit amit másban nem. -vallottam őszintén.
-ennyire bízol a megérzésedben?
-ha valaki az anyját neveli még ha meg sem érdemli már nem lehet rossz ember. -léptem közelebb még ő csak nézett. -látva azt hogy dolgozol, majd haza mész és minden rossz szó ellenére amit az anyád a fejedhez vágott te mellette maradtál lenyűgözött. Ezt nem mindenki tette volna meg. -simítottam meg az arcát a kezemmel.
-ő csak beteg, de nem rossz ember. -suttogta miközben a szemei megteltek könnyekkel.

Le töröltem egy kósza könnycseppet az arcáról, majd el húzódott és a kézfejével letörölte a maradékot.

-megyek, átveszem ezeket. -rohant be a fürdőbe.

Egyszerre voltam feldúlt az anyja miatt, de tudtam hogy nem tehetek semmit. Csak azt remélem megkapja méltó büntetését. Most az volt a feladatom hogy kicsit pihenjek és megszerezzem magamnak Katát. Gyorsan átvettem az idétlen fürdőnadrágot, eddig nem nagyon kellett magamra vennem ilyesmit. Talán mikor Bettivel kissebbek voltunk. Majd felkaptam a törölközőt és a napszemüveget.
Kata nemsokára ki jött, megvártam hogy össze pakolja ami fontos neki és kéz a kézben elindúltunk a part felé.

-voltam már pár helyen, de ez gyönyörű. -nézett körbe csodálkozva.
-örülök hogy tetszik. -telt meg a mellkasom boldogsággal.
-nem is tudom hogy napozzak vagy ússzak. -tette le a táskáját egy napozó székre.
-héj srácok! -intett felénk Betti.
-majd később. -fogtam meg Kata karját, mire kérdőn nézett fel rám. -most csak magamnak akarlak. -magyaráztam meg.

Kata nem szólt semmit, csak vissza tete a cuccokat, majd elkezdett vetkőzni.

-akkor mennyünk fürdeni. -dörzsőlte meg magát mint aki zavarban lenne.
-gyönyörű vagy, de le foglak kenni. -vettem elő a naptejet ő pedig hagyta hogy megérintsem.

A nap gyorsan el telt, hálistennek telefonon se keresett senki ami félig nyugtalanított. Nem szoktam hozzá ehhez a luxushoz. Kata késő este még be akart menni a vízbe mielött elmegyünk vacsorázni. 
A kezével simogatta a víz felszínét én pedig a lemenő nap sugarait néztem. 

-remélem nincs erre cápa. -szólalt meg Kata.
-nem tudok róla, akitől félned kéne max én vagyok ebben a vízben. -úsztam közelebb hozzá.
-valóban? És ha neked kéne tőlem? -húzta fel az egyik szemöldökét.
-miért, mit tennél? -kérdeztem, majd átkaroltam a derekát.
-lehet megfolytalak, vagy megharaplak. 
-és ha én haraplak meg téged. -fogtam meg a fenekét, mire autómatikusan a lábával űtkarolta a derekam. -akkor mit teszel? -suttogtam a fülébe.

Bele csókoltam a nyakába, mire arrébb hajtotta hogy jobban közelebb férjek hozzá. Kata a karjaimban pihegett én pedig elégedetten folytattam azt amit el kezdtem. Tudtam meddig mehetek el, így csak annyira kínoztam ameddig én akartam. Az egész teste az én kezeim között volt és élveztem hogy ilyen hatással vagyok rá.

-majd ha abba hagytátok a dugást, ehetnénk is! -kiabálta Betti, mire Kata hírtelen eltávolodott tőlem és a part felé úszott.

Vállasz képpen bemutattam egyett Bettinek, mire ő is viszonozta.

Köszönöm, hogy elolvastad!
Zsu