Reggel a telefonom csörgése keltett fel. Mi a francot akarnak tőlem szombaton?
-Igen?-szóltam bele a telefonba
-Szia Ashlyn, Elyne vagyok-mondta
-Mit szeretnél?-kérdeztem kicsit flegmán
Nem akartam flegma lenni, de nem szeretem, ha felkeltenek hétvégén...
-Lesz egy buli ma este 7től...arra gondoltam, hogy esetleg nem-e jönnél el...-halkult el a végére
-De, miért is ne-mondtam
-Köszi, szia-rakta le a telefont
Ó jesszusom, hogy lehetek ilyen hülye?? Minek mondtam igent? Áh már úgy is mindegy. De ha már így felkeltettek, akkor felöltözöm.
Így is tettem. Kigubancoltam a hajam és egy fogmosás után lementem kajálni.
Nem is értem, hogy minek nekem ekkora ház. Na mindegy.
Nagyon ráérősen levettem a müzlit a polcról és elkészítettem a "tápláló kaját". Már ettem volna bele, ha nem csöngetnek. Hát ezt komolyan nem hiszem el!
-Mit akarsz??-vágtam ki magam előtt az ajtót
-Szia, öhm, azt hiszem eltévesztettem a házszámot-mondta egy kékszemű pasi
-Oké.-mondtam, majd bevágtam az ajtót
Elfogyasztottam a reggelimet, majd úgy döntöttem, hogy kiengedem a gőzt, ezért felvettem a csukámat, és bezárva az ajtót sétáltam az erdő felé. Már 2 hete nem jártam ott, és most ideje újra használatba venni...
Bementem a sűrűn álló fák közé, majd átváltoztam, így egy hatalmas fehérbundájú farkas lett belőlem. Nekiiramodtam az erdő sűrűjében, és szeltem mancsaimat, addig, amíg egy tisztáshoz nem értem. Ez eddig még nem volt itt, amikor 2 hete itt jártam. Na mindegy. Lefeküdtem a fűbe, és mancsaimat kinyújtóztatva lehunytam a szemem. De nem sokáig tehettem, ugyanis neszt hallottam messzebbről. Feltápászkodtam a földről, és egy fekete bundájú kék szemű farkast láttam meg.
-Ez az én területem, kotródj innen-mondta mély hangján
-Nekem te ne mondd meg, hogy hova menjek-feleltem
Láttam rajta, hogy kicsit sem tetszik ez neki, de tűrtőztette magát és megszólalt:
-Te tudod, hogy most kivel állsz szemben?-kérdezte
-Miért, kéne?
-Andrew Biersack vagyok, a trón örökös-válaszolt
-Jól van, és akkor? Én meg Robbie Williams-forgattam meg a szemeim
-Hmmm...te tényleg nem értesz semmit-nevetett fel már emberi alakban
-Mit nem értek?-kérdeztem
-Azt, hogy te is trón örökös vagy, csak egy másik klánból...de a bátyád, már nagyon vár-váltott komoly arcot
Valahonnan olyan ismerős nekem....
-Na persze, úgy mondd, hogy el is higgyem-nevettem fel szarkasztikusan
-Várj meg, veled tartok-mondta
Megfordultam, és felhúztam az egyik szemöldöm.
-Minek jössz te velem? Nem kéne a pipikéidre vigyáznod a ketrecedben?-tettem fel a költői kérdést
Elmosolyodott, majd elröhögte magát.
-Most mi van?-kérdeztem tőle
-Semmi-semmi, ez vicces volt-mosolyodott el
De szerintem magában még mindig röhögött... Na sebaj. Megfordultam, és elindultam haza Andy-vel a nyomomban. Elértünk a házamig, majd beléptem, de ő megtorpant.
-Mi a baj?-kérdeztem
-Be kell hívnod, anélkül nem tudok bemenni-válaszolt komolyan
-Jézusom. Oké, gyere be-forgattam meg a szemeim
Bejött, én pedig nekiálltam ebédet kreálni.
-Mit főzöl?-jött oda mellém kíváncsian
-Carbonara spagettit-válaszoltam mosolyogva
-Segíthetek?-kérdezte
-Persze, kapcsold 6osra a tűzhelyet, és egy lábosba melegítsd fel a vizet amíg el nem kezd forrni-magyaráztam el neki
