Nézek ki a fejemből,
S mellettem víz csöpög,
Hol vagy? Kérdem én,
Tán a flegmaság szigetén?
Mondd, miért jó ez,
Hogy a fájdalom körbevesz?
Inkább beszélnéd ki magadból!
De nem, némaságod ragaszkodó.
Mondd, mit vétettem?
Ellened bármit is tettem?
Flegmaságoddal miért büntetsz?
Tán nem is igazán szeretsz?
Az éj leszállt,
Ugyan mire vársz?
Csodára?
Vagy tán álomra?
Álmodd meg mi lesz végül,
Szeressünk tovább szüntelenül?
Válaszok kellenek!
Kéred szerelmemet?
Mondod tudsz még szeretni,
Magadat akarod becsapni?
Vagy engemet?
Elloptad szívemet.
Ha nem kell add vissza
Majd megbecsüli ki szavam eszi-issza.
De szívem örökké érted fáj,
Míg él e világ.
ESTÁS LEYENDO
Chérie
PoesíaÜdv Kedves! Ha ide tévedtél, akkor minden bizonnyal érdekelnek a versek és értékeled a szavak szépségét. Amatőr író, költő vagyok, ezért nem bizonygatom a verseim profiságát. Csupán igyekszem jól megfogalmazni lelkemet nyomó súlyokat. Remélem értéke...
