,,Ha én lennék Zsolti ikertestvére"(SZJG FF) /SZÜNETEL/

Augusztus 26

Reggel arra keltem hogy Kinga üvöltözik Virággal valamiért,a lány pedig engem kelteget.Idegesen keltem fel,amitől a lányok egy kicsit megijedtek(igazából csak Virág).
-Mégis mit csináltok ti?!-dobtam valamelyiket meg egy párnával.
-EZT MOST MIÉRT KELLETT?-dobta vissza Kinga tisztaerővel.
-Inkább készülődjünk-keltem fel morcosan.
Miután lassal elkészüldődtünk valahogy 3 perccel az idulás előtt leérkeztünk a portára.
-A fiúk hol vannak?-nézett Kinga idegesen az órájára.
-Nem tudom-vakarta meg a tarkóját Virág. -Vilma?
-Fogalmam sincs-húztam el a számat. -Zsoltit ismerve még legalább 4 percet kell rájuk várnunk.
-Remek!-fújtatott Kinga.
-Itt vagyunk!-értek hozzánkna fiúk.
-Még pont időben-mutattam az órámra mosolyogva.
-Csak egy kicsit késtünk-tette fel a kezét védekezően Cortez.
-Akkor mehetünk?-nézett ránk Haller fáradtan.Szegényt jól kikészíthettük.
-Igen!-feleltük egyszerre.
A visszaúton is ugyanúgy ültünk,ami elég nagy hanggal is járt.
-Zsolti maradt még valami harapnivalód?-fordultam hátra bociszemekkel.
-Sajnos mindent megettem-döntötte oldalra a fejét.
-Valaki?
-Tessék!-adott egy nyalókát Ricsi.
-Kösziii-mosolyogtam.
-Mikor érünk haza?-kérdezte Virág.
-Hmmm...kb olyan 1 és fél óra múlva.
-Ahjjjjj.....
-Van kedved valamit hallgatni?-halásztam elő a fülhallgatómat.
-Fall Out Boys?
-Ühüm-adtam oda a fülhallgatót.
Az út további részeben zenét hallgattunk,aludtunk,vagy a fiúkkal hülyültünk.Nagyon örülök hogy ilyen jó osztálytársaim lesznek ebben a négy évben.A régi fiú osztálytársaimmal hogy is mondjam nem jöttem ki a legfényesebben...
Oldalra néztem és megláttam egy félálomban lévő Virágot aki csöndesen szuszog miközben hallgatja a zenét.Nem sokkal később fogalmam sincs hogy mikor de én is elaludtam és márcsak akkor keltem fel,amikor a fiúk ébreszteni kezdtek minket.
-Jó reggelt álomszuszék-mosolyog rám az öcsém,mire én válaszul neki vágom az üres kulacsomat.
-Én is szeretlek!-szállt le a buszról.
Miután valahogy lemasíroztunk a buszról,még beszélgettünk egy kicsit Virággal és megadtuk egymásnak a telefonszámunkat.
-Akkor szia!-ugrik a nyakamba vidáman.
-Szia!-próbáltam megtartani az egyensúlyomat.
Virág anyukája egy kocsiban várta őt,így még egyet integettem neki,majd néztem ahogy a fekete kocsi egyre jobban távolodik az utcából.Igazából rájöttem hogy apu nem is tud értünk jönni ezért nekünk kell valahogy haza mennünk Zsoltival.
-Vilma?-integet előttem egy kéz.
-Igen?-hesegettem el a gondolataimat.
-Csak annyit akartam mondani hogy elmegyek.
-Szia Kinga!Örülök hogy megismerhettelek-mosolyodtam el.
-Remélem jó tanuló voltál,és az is tervezel lenni-nézett rám szúrósan.
-Úgy tervezem!-bólogatok.
-Amúgy...milyen felvételit írtál?
-Azthiszem nekem lett a 3.legjobb-gondolkoztam hangosan. -Próbáltam a lehető legjobban teljesíteni és szerintem ahoz képest jó eredményt értem el.
-Hah!Enyém lett a 2.-vigyorog rám
-Őszínte elismerésem-bólintottam.
-Viszont mostmár tényleg mennem kell!-nézett az órájára.
-Rendben.Szia!
Még mindenkivel beszéltem egy pár szót(kivétel Arnold és Jacques,mert ők elég hamar leléptek)aminek nagyon örültem hiszen az volt a célom hogy minél több embert jobban megismerhessek.
-Mehetünk?-értem az öcsémhez végül.
-Aha.Sziasztok!-intett.
-Sziasztok!-mosolyogtam.
-Császtók!
-Cs.
Hazafelé nagyjából mindenkit kitárgyaltunk hogy kiről mit is gondolunk valójában.Ez olyasfajta iker dolog amit minden ilyesfajta alkalommal meg szoktunk tenni.
-Én mondom az a könyvmoly srác nagyon fura.
-Ne már!Hiszen még nem is beszéltél vele!
-Ugyan már V...
Inkább megforgattam a szememet és végül sok bénázás után megtaláltam a kulcsomat.
-Pff ennél még a Mekiben is gyorsabban szolgálnak ki-nyújtotta rám a nyelvét.
-Örülj hogy beengedtelek-sziszegtem.
-Apu itthon van vajon?
-Szerintem hamarosan jön.
-Addig pakoljunk ki!
-Amúgy...várod a sulit?-kérdeztem miután már teljesen kész voltunk a pakolással.
-Figyelj...attól még hogy vannak jó arcok az osztályban,azért még nem vagyok bolond.
-Szóval nem-vigyorogtam.
-Kemény év lesz,az egyszer biztos...
-Ez igaz.
-Megjöttem!-hallottuk meg apa hangját.
-Szia apu!-kiabáltunk ki a nappaliból.
-Milyen volt a gólya tábor?
-Nagyon jó!-feleltük egyszerre.
-Sajnálom hogy nem tudtam értetek menni...
-Semmi baj!Nem ártott nekünk egy kis séta igaz Zsolti?
-Beszélj a magad nevében-húzta össze a szemeit.
-Amúgy is gyalog fogunk járni...
-Mondjuk ez igaz.
-Kértek palacsintát?-állt fel apa.
-Igennnnnn!-néztünk rá csillogó szemekkel.
A nap további részében leginkább apunak meséltünk miközben a palacsintát ettük,és miután végeztünk mindenki ment a saját dolgára.Én személyem szerint a szobámba terveztem olvasni,de miután Virág rám írt MS-en végül vele beszélgettem legalább két óráig.Már éppen elkezdtem volna olvasni,amikor is a telefonom elkezdett egymás után sokszor pittyegni.Kíváncsian vettem magamhoz az eszközt,amin sok osztálytársam ismerősnek jelölt facebookon.Mindenkit sorban vissza jelölgettem majd ha valaki rám írt,annak kedvesen válaszoltam.
Még nézni akartam egy animét,de rájöttem hogy ahoz már túl késő van(khmmm...egy kicsit sokat olvastam:))így elpakoltam mindent amit az utazáshoz magammal vittem majd végleg bedőltem az ágyba és elaludtam...