,,Ha én lennék Zsolti ikertestvére"(SZJG FF) /SZÜNETEL/

Augusztus 31

Amikor reggel felébredtem egyetlen egy gondolat volt a fejemben.Holnap iskola..
Apu szerintem már dolgozott,Zsolti pedig még aludt,ezért a leghalkabb ninja osonásommal próbáltam lemenni reggelizni.

-Monták már,hogy borzalmas betörő lennél?-nyitotta ki hirtelen az ajtót Zsolti,aminek következtében ijedten hátra estem.

-Azt hittem már lehetek ninja-húztam el a számat.

-Lehetsz,csak még gyakorolnod kéne-húzott fel.

-Mit kérsz reggelire?

-Hmm...ránttottát!

-Már megyek is-baktattam le.

-A srácokkal elmegyünk mekizni és deszkázni.Nincs kedved velünk jönni?

-Nem,de azért köszi.

-Virág?

-Az apukájánál van.

-Ohh...tényleg.És Kinga?

-Meg van facebookon,de nem nagyon beszéltünk azóta.

-Nagyon nem csodálkozom-forgatta meg a szemeit.

-Igaz egy kicsit ijesztő,és ha akar akkor tud üvöltözni,de azért néha tud kedves lenni.

-Khmm...egyessekkel.

-Inkább gyere,és egyél!-nyújtottam oda neki a tányért.

-Köszönömmm.

•••

Miután Zsolti elment és enyém volt az egész ház,lesompolyogtam a leptopommal és bedőltem a kanapéra.

-Áhh...végre-kapcsoltam be.

Nagyon szeretek apával és Zsoltival időt tölteni,de azért néha jól esik hogyha egyedül vagyok otthon és azt csinálok amit akarok.Szóval enyém a konyha,a tévé,a fürdőszoba,és a kanapé.

-Szia Vilma!-jöttek be a fiúk az ajtón.

-Ti meg mit kerestek itt?-húztam el a számat.

-Nem örülsz nekünk?-vágott szomorú fejet Ricsi.

-Nem,vagyis de-mosolyodtam el kínosan.

-Akkor felmegyünk.

-Ne,maradjatok nyugodtan.Mostmár amúgy is elveszett a hangulat-pakoltam össze.

-Uuu megnézhetjük a szobádat?

-Aham persze-nyitottam ki előttük az ajtót.

-Kik ezek a falon?-nézegette Dávid a képeket.

-Badák.Tokiyo Hotel,Fall Out Boys,K-pop bandák,Taylor Swift,Arvil Lavignie,és persze anime sorozatok-mutattam sorba.

-Tokiyo Hotel?-röhögött Ricsi,mire csak fejbe dobtam egy párnával.

-Amúgy elég menő a szobád.Valahogy egy kicsit lányosabbnak képzeltem-forgott körbe-körbe Cortez.

-Egész nyáron igazából ezzel dolgoztam,de őszíntén nagyon megérte.

-Kértek valamit enni vagy inni?-mentünk ki végül.

-Nem köszi.

-Akkor jó szórakozást-csuktam be magam után az ajtót.

A mai pihizős lányos napnak is lőttek...
Az este további részében valahogy elfoglaltam magamat,majd miután apa hazajött vele néztem meccsett.

-Jó napot!-jöttek le a fiúk.

-Sziasztok.Nyugodtan tegezzetek fiúk-legyintett apa kedvesen.

-Köszönjük.

-Milyen meccs megy?

-(Random meccs)[sajnálom én ehez nem értekkk:((((]-válaszoltuk egyszerre.

-Bocsánat de nekem most mennem kell-köszörülte meg a torkát Dávid.

-Csá Dave-dobták le magukat a kanapéra.

-Szia Dave-integettem még egy utolsót.

A meccs végéig nagyjából mindenki elvolt.Zsolti apa mellett ült és evett az ő popcornjából,Cortez a kanapé másik végén ült és figyelmesen nézte ami a tévében történik,Ricsi pedig mellettem ült és szintén a képernyőt bámulta.Na igen...ezzel nem lett volna gond,csak Pósa úr szinte minden 10 másodperc elteltével egy marokkal vett az én tálamból,így már a meccs felénél szinte semmi nem maradt benne.Már éppen az utolsóért nyúltam volna amikor véletlenül a fiú keze hozzáért az enyémhez.

-B-bocsánat-vettem el gyorsan.

-Nem én bocs-vakarta meg kínosan a tarkóját.

-Hééé volt popcorn?-hajolt előre C.

-Ohh...nem tudtad?-döntöttem oldalra a fejemet.

-Nem-fordult el durcisan.

A meccs végeztével a fiúk is lassan elkezdtek haza menni.Apu még felajánlotta hogy maradhatnának vacsorára de őket már várták otthon.

-Milyen napotok volt?-törte meg a csendet apu.

-Jó-feleltük egyszerre.

-Egy kicsit bővebben esetleg?Vagy túl nagy kérés lenne?

-Egész nap kb animét néztem,és....és igazából ennyi.

-Én a fiúkkal voltam ugye egész nap,de ezen kívűl nem nagyon történt semmi.

-Neked milyen napod volt?-fordultam oda hozzá.

-Csak a szokásos.

-Az ebéd milyen volt?Ma tésztás nap volt nem?

-De.Képzeld a kedvenced volt.

-Miiii?Ne márrrr.

-Várjunk...Vilmának van kedvenc kajája?-nézett föl a tányérjából Zsolti.

-Persze!Miért ne lenne?

-Akkor én mért nem tudtam róla?!

-Soha sem kérdezted-nyújtottam ki rá a nyelvemet.

-Blablablablabla-forgatta meg a szemét.

Emlékszem amikor még kiskoromban apával elmentünk egy kisétterembe,mert Zsoltit meghívták egy születésnapi bulira.
Apa valami különlegeset akart enni,én pedig nem tudtam választami ezért kíváncsiságból rendelt nekünk Lasagnét.Amikor megkóstoltam alig akartam befejezni az evést és elhagyni az éttermet.Azóta is apa rendszeresen felhozza köztünk ezt a storyt amin mindig nagyon sokat nevetünk.
A vacsora végeztével Zsolti és apa elkezdték nézni a szokásos keddi sorozatukat,én pedig felmentem a szobámba.
Az ágyamra lefeküdve hirtelen felindulásból néztem fel a Tokiyo Hoteles posztereimre.

-Kik ezek a falon?-nézegette Dávid a képeket.

-Badák.Tokiyo Hotel,Fall Out Boys,K-pop bandák,Taylor Swift,Arvil Lavignie,és persze anime sorozatok-mutattam sorba.

-Tokiyo Hotel?-röhögött Ricsi,mire csak fejbe dobtam egy párnával.

Nevetve keltem fel,majd a leptopomat elővéve még alvás előtt elkezdtem nézni a nyár utolsó animes részét...