10.fejezet

459 8 23
                                    

<Máté szemszöge>

Végig nyomtuk a streamet a tesikémmel,5 ezer nézőnk volt és a stream kb 4-5 órán át ment.
Nagyon adtam a mai élőt!
Majdnem éjfélkor hagytuk abba,ma már nem megyek haza hanem itt alszom természetesen.

Máté:Nagyon adtam ezt a streamet!Megyek lezuhanyozok és lefekszem!
Dávid:Okés!Akkor jó éjt!
Máté:Jó éjt!
*ki veszem a pizsamám és be megyek a fürdőbe*
Levetkőztem és beálltam a zuhanyzó alá.
Kb fél órán át csak hagytam magamra folyatni a vizet mivel Gabriellán agyaltam.Vajon ő túl lépett e már rajtam vagy még nem?Igaz hogy néhány napja beszélgetek egy 20 éves csajszival de attól még hiányzik,vagy nem kéne hogy hiányozzon?Engedjem végleg el?De hisz ez olyan mintha azt mondanák nekem hogy ne vegyek levegőt..lehetetlen..
De hát nincs mit tenni,én rontottam el szóval ha nem is engedem el neki is és mindenkinek is azt kell tudnia hogy már nem szeretem!Nehéz lesz de meg kell próbálnom!
Miután lezuhanyoztam,felöltöztem megmostam a fogamat és bementem a vendég szobába és befeküdtem az ágyba.
Eltelt kb fél óra de még mindig nem sikerült el aludnom és őszintén elég éhes is voltam így szerintem le megyek a konyhába enni.Igen kb 1 óra van de én most fogok úgymond vacsorázni.
A konyhába leérve eléggé meglepődtem mivel Gabica már odalenn volt.Teát töltött épp magának.Nekem háttal állt így nem vett még észre.Most szívem szerint átkarolnám hátulról és soha sem engedném el de ezt sajnos már nem tehetem meg..
2 lépéssel közelebb állok hozzá majd hirtelen megfordul.

Gabriella:Oo szia Máté..
Máté:Szia..
Gabriella:Éhes vagy vagy szomjas vagy?
Máté:Kicsit mind2
Gabriella:Csináljak neked valamit?
Máté:Csak ha nem nagy fáradság..
Gabriella:Nem dehogy is,máris csinálok neked valami szendvicset.
Máté:Köszönöm,az most nagyon jól esne!
*mondom majd leülök az asztalhoz*
Az elkövetkezendő 5 perc síri csendben telt el,egyikőnk sem szólt a másikhoz.
Elis bambultam kicsit majd arra eszméltem hogy leteszi Gabica elém a tányért.
Felnézek rá ő pedig fél mosollyal engem bámul.
Gabriella:Tessék Máté,jó étvágyat!
Máté:Köszönöm..
Gabriella:Na de én megyek fel a szobámba aludni,ott lesz a pulton az innivalód!
Máté:Rendben,köszönöm és jó éjszakát!
Gabriella:Jó éjt!*megáll előttem és megölel*
Be vallom nagyon jól esett ez az ölelés,annyira hogy szorosabban magamhoz öleltem majd lassan elváltunk egymástól és ő fel ment a szobájába.
Miután felment és újra magamhoz eszméltem a gondolat meneteimből megettem a szendvicsemet,megittam az innivalómat gyorsan össze mosogattam és felmentem aludni.
Nem telt 10 percbe se és már aludtam is mint a bunda.

*MÁSNAP REGGEL*
<Gabriella szemszöge>

Nagynehezen kikeltem az ágyból és magamra kaptam a köntösömet mivel egy kicsit fáztam majd le mentem a konyhába.
A konyhában Máté tevékenykedett,gondolom reggelit csinált.
Olyan édes volt,legszívesebben megcsókoltam volna de ezt sajnos nem tehetem!Így csak nyájas köszöntem neki.
Gabriella:Jó reggelt Máté!
*Máté megfordul,rám néz és rám mosolyog*
Máté:Jó reggelt!Ülj le az asztalhoz mindjárt kész a palacsinta!Szólsz Dávidnak?
Gabriella:Persze!1 perc és szólok neki!*gyorsan felrohanok Dávid szobájába és kopogtatok*
Hallom hogy valaki sír oda benn,Dávid sírna?Uram isten miket gondolok persze hogy ő sír!De vajon miért sír?Kopogni kezdtem de válaszul csak egy ,,Hagyj most békén-t" kaptam.
Nagyon aggódtam érte,fogalmam sem volt mi történhetett és mint tudni illik én nagyon kiváncsi szerzet vagyok így újra és újra kopogtam és szólítgattam Dávidot addig míg ajtót nem nyitott.

Dávid:Mondtam hogy most hagyj békén!
*kiabálja a képembe*
Gabriella:De mi a baj?Miért sírsz?*kérdem elhaló hangon és könnyes szemekkel*
Dávid:Nem akarok róla beszélni!És most kérlek hagyj békén!*kiáltja*
A kiabálásra Máté is feljött és kérdően majd aggodó arccal nézett ránk.
Máté:Hé mi ez a kiabálás reggel 6:35-kor?
Dávid:Nincsen semmi hagyjatok békén!
Máté:Mi a baj tesikém?*megfogja Dávid vállát aki vesz egy mély levegőt majd megtörli a szemeit*
Dávid:Majd el mondom oké?De most még nem akarom elmondani,és ezt tartsátok tiszteletben!
Máté:Rendben!És nem jössz le reggelizni?
Dávid:Most nem vagyok éhes de ti egyetek nyugodtan..és hugi ne haragudj hogy kiabáltam veled!*rám nézz könnyes szemekkel én pedig megölelem*
Gabriella:Nincs semmi baj!A lényeg hogy te jól legyél!*megsimogatom a hátát*
Dávid:Nagyon szeretlek hugi!Téged is Máté!
Máté:Én is téged tesikém!De most menj be a szobádba pihenj egy kicsit rendben?
Dávid:Rendben!*be ment a szobába és felfeküdt az ágyára*
Én becsuktam az ajtót majd Mátéval együtt lesétáltunk vissza a konyhába.

A bátyám haverjába szerettem!Where stories live. Discover now