Miattad..[1] [Befejezett]

4.

Victoria Donowen
📍 Monaco Monte - Carlo

Május 27. Szombat

Ma az időmérő előtt két fiúhoz megyek. Az egyik Charles a másik pedig Max. Kíváncsian várom, hogy mit szeretnének a fiúk tőlem, hiszen egyik sem volt velemtúlságosan nyitott eddig.

Maxot a tegnapi kiborulása után kicsit féltettem. Nem tudom, hogy az apja mit mond neki majd a napokban, és hogy mennyire fogja a padlóra küldeni. Remélem, hogy semennyire.

Egy sóhaj keretében lépek be a Ferrari boxába, és indulok megkeresni Charlest. A fiú elvileg itt van valahol. Már egy ideje barangolhattam a garázsba amikor megláttam Charlest. A fiú egyből észrevett és nagy lendülettel indul el felém. Amint odaért hozzám karon ragadott majd elkezdett húzni az öltözője felé. Beléptünk egy szobába és mielőtt bármit tudtam volna mondani neki állt beszélni.

- Nem tudom mit csináljak! Nem szeretnék le égni már megint a hazai közönség előtt. Szeretnék jól teljesíteni! A hülye monacói átoktól félek, hogy utolér megint! És ha utolér akkor megint kiesek! Itt születtem, itt nőttem fel, és ezek az emberek hisznek bennem! Nem szeretném ha csalódás lennék a neked. De ha folyton kiesek akkor csak csalódást okozok! Kétségbe vagyok esve és ma legszívesebben autóba sem ülnék annyira félek..- gyorsan hadarta a szöveget, és néha franciául és angolul. Még jó hogy sok nyelvet beszélek.

- Charles figyelj rám!- fogtam meg a vállát.- Nem vagy nekik csalódás! Ha az lennél nem neked szukolnának! Teljes mértékben mellett állnak! Támogatnak téged sokan! És nyilván vannak olyanok, akik ezt nem látják, és nem támogatják, vagy csak simán utálnak, de ez a sporttal járt! Ha feladod, akkor téged fog mínősiteni és akkor tényleg nagyon fognak utálni! De mindenki látja, hogy küzdesz és, hogy nem adod fel! Mindig megpróbálod és addig fogod csinálni, amíg nem sikerül! Tudom, és ők is tudják, hogy nem adod fel! És ezt értékelik! Hidd el! Igazi Tifosik vannak melletted!!- mondtam neki. A fiú bólintott egyett.. remélem átment minden, amit most mondtam.

- Köszi Vic..azszem erre most szükségem volt..- mosolyodot el egy kicsit. Még maradtam beszélgetni vele egy keveset erről a témáról, de utána mentem át a Red bull boxába hiszen volt még egy köröm. Max pihenőhelye felé vettem az irányt. Itt már jobban ismertem a járást. Az ajtó előtt már koppogtam volna amikor valami hangot hallottam meg így lefagytam.

- Max így semmire nem fogod vinni! Gyenge vagy!- szólalt meg egy mély férfi hang. Nem akartam elhinni, hogy valaki ezt mondja Egy kétszeres világbajnoknak. Pont annak a srácnak aki így is minden nap küzd. 

- Menj el! Nem akarlak többet látni!- ordította Max.- Tűnj el!- morogta a fiú. Az orrom előtt kinyílt az ajtó és Jos Verstappen lépett ki rajta. A férfi végig nézett rajtam, de én nem tudtam vele foglalkozni. Maxot néztem. Az idősebb Verstappent ki kerültem, és beléptem a szobába. Az ajtót becsaptam magam után. Max elé léptem aki engem nézett. Nem szólalt meg. Csak nézett.

- Max..- simitottam meg az arcát óvatosan mire ő az érintésembe simult.- Tudod, hogy nincsen igaza. Igaz? - suttogtam, de fiú nem nézett rám mégis bólintott egy aprót. A cipője orrát nézte inkább.

- Én ezt nem tudom tovább csinálni...- sutogtta és szerintem ő tényleg elhitte, hogy én ezt hagyni fogom. Megráztam nemlegesen a fejemet.

- Nem adhatod fel! Valami miatt mindig küzdened kell!-néztem a szemébe, de ő gyorsan el is nézett. A földet nézte megint.- Eddig miért küzdőtél minden nap?- kérdeztem tőle, és biztos voltam ebben, hogy volt valami ami motiválta.

- Azért, hogy világbajnok legyek! Hogy jobb legyek Hamiltonnál!- mondta határozottan és őszintén.

- Pontosan Max! Idén is ezt kell csinálnod! Idén is küzdesz a vb címért! Gondolj ezekre minden egyes alkalommal amikor szar van. -  biztatóan ránéztem.- Ember, és versenyző vagy mint apád! Te sosem leszel ő! Te jobb vagy, mint ő! - mondtam neki mire egyből rám kapta a tekintetét. A kék szemei ​​engem néztek. Azok a szemek amiben el tudok veszni...