Az őrület kezdete

13 0 0
                                    

Este a szokásosan telt a lánynak. Bement a fürdőszobába, levetkőzött, majd fürdés után észrevette, hogy egy cetli kiesett a farmerja zsebéből. Megállt, elolvasta. Egy telefonszám volt rajta, meg egy név: Evans. Felöltözött egy kényelmes pizsamába, leült az ágyra, majd elővette a gitárját. Nekiállt egy egyszerű dalnak, de hamar letette. Most valahogy nem ment. Rossz előérzete volt, utálta ezt az érzést. Gyorsan elővette a fiú számát, elmentette a telefonjába majd írt egy SMS-t:

– Alszol? -majd megnyomta a küldés gombot.

Sokáig nem jött válasz, majd egyszer csipogott a telefon:

– Nem, miért? Baj van?
– Nem tudok aludni. Rossz érzésem van. Félek.

Pár perccel később a fiú már a lány mellett ült az ágyon törökülésben és beszélgettek, míg Evans elaludt.

Egyszer csak Effy felpattant. Nem tudta, mi történik vele. Érezte, hogy be fog kattanni. Viszketett a bőre, ki akart bújni belőle, le akarta tépni magáról. Épp annyi ereje volt, hogy beszaladjon a fürdőbe, és magára zárja az ajtót. Legszívesebben ordított volna, a haját tépte, remegett, rázta a hideg, de közben szakadt róla a víz. Ki akarta üvölteni magát, úgy érezte, másodpercek múlva megőrül. Csak egy megoldást látott a szemei előtt. Gyorsan kihúzta a legalsó fiókot, majd megtalálta amit keresett. Ott feküdt egy papírzsepibe gondosan csomagolva. Ő rakta oda. Egy lapos, fénylő, nagyon is éles fémlapocska, ami most kell neki. Ez az, ami most leginkább enyhülést hozhat forró lelkének.

Remegő kézzel helyezte a csuklójára a hideg pengét. Már pont elkezdte végighúzni, amikor kinyílt az ajtó. Evans ott állt a fürdőszoba ajtóban, és Effyt nézte. A lányt, akit szeretett. Akit féltett. Aki most ott ott ült a fürdőkád szélén egy borotvapengével s kezében. Gyorsan odaszaladt hozzá, óvatosan kivette a kezéből, majd a kád szélére helyezte. Lenézett a lányra.

– Miért? – kérdezte

– Nem… nem tudom – zokogta Effy – Annyira sajnálom!

– Csss… ne félj. Én itt leszek veled.

– Ne hagyj el! – kérte könnyes szemmel a lány.

– Soha nem tenném. Segítek neked, ha szeretnéd. – simította meg a vágást a fiú, amiről óvatosan letörölte a vércseppeket.

– Köszönöm… nagyon köszönöm! – suttogta a lány.

Bementek a hálószobába, majd ledőltek. A fiú a lány felé fordult, karját odatette a feje alá.

– Bújj ide nyugodtan. Nem harapok. – mondta, majd lassan simogatni kezdte a haját – Aludj csak, én vigyázok rád hercegnőm!

Sínek mentén 🔞Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz