Árnyak tánca

Első rész

Azt hiszem úgy lesz a legjobb, ha egy kicsit hagyjuk anyut élni. Eddig ő vigyázott ránk, most pedig nekünk kell rá. A költözés nem lesz egyszerű, de számára ez a legjobb lehetőség. 

Bella arcát vizslattam az egész út alatt. Nem szereti Forks-t. Soha sem szerette. Valahol ez érthető, kis város, mindenki ismer mindenkit. Ő pedig mindig is utálta a figyelmet. Nem hibáztatom ezért. Én szerettem ezt a helyet. Sok szép emlékem van innen. Na meg szerettem apát is. Valahogy mindig közelebb éreztem magam hozzá, mint anyához. 

Bella pedig ebben is a teljes ellentétem. Mindenben más mint én, pedig ikrek vagyunk. Bár nem egypetéjű ikrek, de ikrek. Ő olyan esetlen, szerény, félénk és a legjobb szó rá, hogy egyszerű. Egyszerű és unalmas. Még a  kinézetünk sem egyezik. Empatikus természetével szemben én inkább önmagamra összpontosítok. Bella hűségét és elkötelezettségét számos szituációban megcsodáltam, míg én inkább függetlennek és önállónak érzem magam, és kevésbé vagyok hajlandó kötelezettségeket vállalni mások felé. Romantikus természetét és képességét, hogy mélyen szeressen és elköteleződjön, mindig is irigyeltem, míg én inkább racionálisan közelítek a kapcsolatokhoz, és inkább kerülöm az érzelmi kötelékeket. Végezetül, míg ő gyengéd és gondoskodó, én inkább kemény és határozott vagyok, és hajlamos vagyok elfojtani az érzéseimet, hogy megőrizzem a látszólagos erőmet. Ezek a különbségek új fényt vetnek az életemre és a döntéseimre, miközben tovább haladok az ismeretlen jövő felé, és próbálom megtalálni a saját utamat a világban.

Bella mindig is a természetes szépségét hirdette, aki nem hajlandó túlzásokba esni sminkben vagy ruházatban. Én viszont kiemelem a megjelenésemet, és vonzóbbá teszem magam mások számára. Míg ő hajlamos a letisztult és egyszerű stílusra, én inkább választom a divatos és extravagáns megjelenéseket. Bella visszafogott és egyszerű frizuráival és megjelenésével mindig is vonzó volt a természetességével. Én azonban inkább a bonyolultabb és feltűnőbb frizurákat és stílusokat kedvelem, amelyekkel kifejezhetem egyéniségem és stílusomat. Míg ő a visszafogottságával és egyszerűségével ragyog, én inkább a merészségemmel és extravaganciámmal hívom fel magamra a figyelmet.

Barna haja és barna szeme átlagos, 165 centijével, mondhatni férfias testalkatával nem zavar sok vizet. Nekem platina szőke hajam, kék majdnem szürke szemeim, 173 centis magasságom és formás idomaim más képet festenek.

Na de vissza Bellára és arra a világi fájdalomra, ami az arcán ült, amikor végre haza értünk, vagyis apuhoz. Charlie ahogy ő hívja. Mintha egy idegen lenne számára. Boldogan pakoltam cuccaimat a szobámban, végre saját szobám van. 

-Jack vagyok! Nem emlékszel? -hallottam azt a hangot, amit ezer között is megismerek. Boldogan rohantam ahhoz a fiúhoz, akit bátran mondhatok ennyi év után is a legjobb barátomnak. 

-Jacob! -kiáltottam rá miközben rohantam felé. 

-Szia Hercegnő! -ölelt karjaiba. Istenem ez a fiú. Annyira szeretem, hogy erre már szavakat is nehéz lenne találni. 

-Hiányoztál! -bújtam szorosan hozzá. Apu és Jack apja csak mosolyogva nézett minket, Bella pedig feszengve nézte végig a jelenetet.

 -Hogy tetszik a járgány Ruby? -mutatott apu a mellettünk parkoló Chevy Silverado. -Megvettem Jacobéktól nektek. Egy kis köszöntő ajándék! -lelkesedett. Boldogan foglaltuk el az új járgányt, aztán invitáltam szobámba drága barátomat.