Árnyak tánca

Negyedik rész

Mivel a bioszról lemondtam, így sikeresen nyertem egy lyukas órát magamnak.

-Szia Jack! -hívtam a számomra legkedvesebb embert.

-Szia Hercegnő! Mi a helyzet?

-Van egy kis időd most?

-Persze, most végeztem!

-Nem jössz el hozzám a sulihoz?

-10 perc és ott is vagyok!

-Köszönöm! Szeretlek!

-Szeretlek! -tette le. Na igen, mi így köszönünk el, de olyanok vagyunk, mint a testvérek, szóval ebbe semmi különös nincs. Az étterembe mentem és vettem 2 jeges teát, aztán a suli előtt állok padok egyikén foglaltam helyet és élveztem azt a kevés napot, amit most kivételesen látni lehetett. Nem sok idő kellett és már meg is érkezett drága barátom.

-Szia szépség! -emelt fel és ölelt magához.

-Szia Jack!

-Mi a helyzet?

-Van egy szabad órám szóval gondoltam eltöltöm a számomra legkedvesebb emberrel.

-Ne fényezd az egom! -nevetett. Mellém telepedett a padra és neki is láttunk a kedvenc programunknak. A semmiről beszélgettünk úgy igazából.

-Lassan mennem kell! -keltem fel a padról és álltam elé. 2 lába közé férkőztem.

-Gyere! -tárta szét karjait én pedig már bújtam is hozzá. Szívtam magamba finom férfias illatát. Ahogy az ablakra pillantottam Edward tekintete találkozott az enyémmel. Erősen belém fúrta szemeit. Méregetett engem és Jacobot, mintha a préda lennék számára.

-Szeretlek! -fogtam a fiú arcát kezeim közé és adtam puszit arra.

-Szeretlek! -válaszolta édesen.

-Este átjössz? -váltam el tőle.

-Persze! Benézhetek! Valamikor jöhetnél te is!

-Ígérem megyek! Jó legyél!

-Te is! -drága barátom eltűnt, én pedig mentem vissza a teremhez drága testvéremért. Majdnem rám csapták az ajtót ahogy haladtam a terem felé.

-Ember figyelj már jobban! -emeltem meg a hangom. Tekintetem találkozott Edwardéval, de szó nélkül ment is tovább. -Bunkó! -kiáltottam utána.

-Ruby! -szólt rám a termet elhagyó hugom.

-De ha egyszer böszme! -rántottam meg a vállam.

-Hagyd rá. -legyintett. Sétáltunk a következő teremhez.

-Fura ez a srác!

-Tényleg az! -nevetett. -Bááár nekem talán tetszik! -súgta oda.

-Ahh az én kicsikém szerelmeeees! -húztam magamhoz.

-Halkabban Ruby! -förmedt rám.

-Nyugi van! Majd én leszek a kerítő nőd!

-Inkább ne! -tuszkolt maga előtt a folyosón.

-Gyenge vagy Bells!- fordultam ki előle és toltam én őt.

-Akkor én is játszam a kerítőt közted és Jacob között?

-Na! Ő csak egy barát! Akár a testvérem! -javítottam ki. Ekkor haladtunk el Edward mellett, akinek az arcára egy elégedett mosoly ült ki. Tekintetünk találkozott, mire én csak megforgattam a szemem és elkaptam róla a tekintetem. Minek örül ez a majom...