Titokból sose marad titok

2.

Sanji:

Nem tudok aludni. Az ágyban csak forgolódok a sok gondolat miatt de nem jön álom a szememre. Gondoltam magamban, hogy majd csak elalszom valamikor, de nem így lett. Túl sok a rossz emlék arról a helyről...

Mi történt veled Sanji?-kérdezi egy hang az ajtó felől de én csak befordulok a sarok felé.
Semmi!-mondtam elég idegesen de közelebb jött és leült az ágyhoz a kapitányom.
Ezt én is mondhatom.-mondja nevetve én pedig rá nézek.-Meghalt Ace. Te is olvastad az újságot szerintem. Meghalt, de nekem ugyan úgy élnem kell tovább, mivel én leszek a Kalózkirály!-mondja boldogan mosolyogva én nekem pedig elerednek a könnyeim. -Akármi is történt veled már megtörtént és nem tudsz rajta változtatni. Én is ha tehetném akkor vissza mennék az időbe és megmenteném Ace-t de nem tudok.-mondja legörbülő szájjal de aztán megint boldog lesz-De megtörtént és most itt vagyok. Veletek! Boldogan hisz újra kalandozhatunk!-mondja én pedig magamhoz ölelem a fiút.
Köszönöm Luffy!-mondtam sírva majd vissza ölelt.
Én köszönöm, hogy vissza jöttél!-mondja és még jobban magához ölelt.
3 hónappal ezelőtt már itt voltam.
De hol?-kérdezi és elenged.
Arról inkább nem beszélnék. De rosszabb volt, mint a pokol...-mondtam remegő hangon így elő vettem egy szál cigit és rágyújtottam.
Azt elhiszem. De nem jössz enni? Mert én naaaagyon éhes vagyok!-mondja Luffy elnyújtva az a betűt és feláll.
Ha szeretnéd. Mit szeretnél ebédelni?-kérdeztem és én is felálltam.
Húst!-mondja vidáman.
Ahogy szeretnéd kapitány!-mondtam már boldogabban és elkezdtünk menni a konyha felé. Ahogy a konyhába értünk Luffy egyből leült én pedig neki kezdtem az ételek elkészítésének.

Kész is a hús és az ebéd a többieknek!-mondtam mosolyogva az asztalra téve az ételeket utána pedig leültem a pulthoz és elkezdtem cigizni.
Köszönöm Sanji!-mondja mosolyogva Luffy és elkezd enni.
Én is Luffy!-köszöntem meg neki a segítségét egy nagy mosoly keretében.
Te nem eszel?-kérdezi Luffy.
Nem vagyok éhes.-mondtam ugyan azt amit mindig is.
Pedig nagyon sovány vagy. Hogy fogod így legyőzni a gonosz embereket?-kérdezi aztán megragadja a karomat és maga mellé húz.-Most leülsz és eszel! Chopper tegnap mondta nekem, hogy figyeljek rád és, hogyha kell akkor etesselek meg szóval meg is foglak etetni! -mondja majd elvesz egy kanalat és a levesbe meríti, aztán felemeli és a számhoz teszi.
Luffy...-mondtam ki a nevét.
Mond azt, hogy: Áh!-mondja és mutatja is de nem teszem.
Nem!-mondtam és a többiek is bejönnek.
Mondom edd meg vagy beléd tömöm!-mondja szigorúan én pedig inkább kinyitom a számat és hagyom, hogy etessen.-Ügyes fiú!-mondja majd megpaskolja a fejemet.
Ti mit csináltok?-szólal meg Nami én pedig válaszolnék is de megint belém tömi a kaját Luffy.
Megetetem.-mondja Luffy úgy, mintha ez normális dolog lenne.
Miért?-kérdezte Franky Luffyra nézve.
Csont sovány.-mondja Marimo amire megjelenik Brook is.
Valaki emlegetett?-kérdezte a többiek pedig elkezdtek nevetni.
Inkább üljetek le és együnk! Végre van valami finom kaja is!-mondja Zoro, így mindenki leül a helyére és elkezd enni.
Tudok magamtól is enni!-szóltam Luffynak de meg sem hallott láthatólag, mert tovább etetett.
Oi Luffy! Tud magától is enni a szakács!-szól rá Zoro.
Oh oké! Csak biztosra akartam menni, hogy tényleg eszik!-mondja Luffy.
Enni fog úgyis. Csak idő kell neki.-mondja Zoro a többiek pedig hagynak is enni, végre.

Megettem a leves felét de már tele vagyok.
Egyél még Sanji!-mondja Usopp rám nézve majd a tányérra.
Tele vagyok.-mondtam mire felém fordult Luffy és hírtelen egy húst tömött a számba.
Mhh!!-próbáltam volna kiköpni a húst vagy legalábbis szóhoz jutni de Luffy keze ezt megakadájozta.
Nyeld le!-patancsolt rám Luffy és az orromat is megfogta.
Luffy!-szóltak rá a többiek.
Engedd el! Mindjárt megfullad!-szólt rá Nami amire előtörtek bennem az emlékek amiket annyira nem szeretek... Luffyt ellökve egyenest a mosdóba rohanok ahol a wc fölé hajolva elkezdtem kihányni az ebédemet és a pár héttel ezelőtti vacsorámat is.
Jól vagy Sanji-kun?-jön be Nami-san a fürdőbe.
Menj ki....kérlek!-mondtam neki egy kis szünet közben de aztán megint elkezdtem hányni.

10 perc telt el és végre abba maradt a hányás. Nagyon szarul érzem magamat ezért a csapból iszok egy keveset utána pedig kimentem a mosdóból és egyenest a konyhába mentem valamit enni. Nem vagyok normális de most kell valami, még ha csak egy kevés is. A konyhába érve senki sem fogadott ami most megváltás volt, így elkezdtem valami egyszerű és gyors ételt készíteni magamnak. Végül tésztát készítettem és tettem rá egy kis tejfölt meg sajtot, aztán elkezdtem enni. Nem hangzik valami jónak de az íze az finom volt. A tésztát eszegetve egy kis szakét is öntök egy pohárba és azt iszogatva gondolkozok amíg be nem jön Marimo.
Részeg vagy már?-kérdezi leülve elém.
Még nem.
Akkor igyál csak tovább.-javasolja.
Legvégén kifaggatnál a történtekről,annyira hülye azért nem vagyok.-szólalok meg.
"Annyira"-mutigatja az ujjaival a jeleket.
Nálad hülyébb már senki sem lehet.-mondom elmosolyodva.
Csak te. Na de akkor csak mond el, hogy miért nézel ki úgy, mint aki napok óta nem evett és nem aludt rendesen.
Hetek.-javítom ki és iszok egy keveset.
Melyik szekrényben van a szaké?-kérdezi felálva.
A pult mögötti szekrény sorban, balra a második szekrényben!-magyarázom el neki de a pult alatt kezdi el keresni az italt.
Itt nincs is!-szólal meg.
Inkább megkeresem neked, hamár ilyen béna vagy!-mondtam és még egy keveset meg iszok az üvegből utána pedig a szekrényhez sétálok és kinyitom. Elég magasan van a szekrény ezért lábujhegyre állva próbáltam elérni az üveget de semmit sem éreztem.
Már látom!-mondja mögém sétálva és a csípőmbe kapaszkodva, levesz kettő üveget a szekrényből.-Miért nem eszel rendesen?-kérdezi a szekrény ajtót becsukva, de a derekamat még mindig nem engedi el.
Mert! Most pedig engedj el!-szóltam rá eléggé remegő hangon amire maga felé fordított és a pultra felrakott.
Válaszolj.
Neked meg mi a f*Sz bajod van?!-kérdeztem idegesen.
Az ami neked is!-mondja nyugodt hangon bennem pedig eléggé fel megy a pumpa.
Ja persze! Gondolom téged is megvett  holmi égi sárkány meg minden szar!-keltem ki magamból de miután rájöttem, hogy mit is mondtam a szám elé kaptam a kezemet.
Mi?-kérdezi értetlenül Zoro és a szemembe néz-Meg vett egy égi sárkány?-kérdezi de nem válaszolok-Ő tette ezt veled?-kérdez ismét de nem válaszolok semmit sem.-Sanji!-mondja ki a nevemet amire nagyon meglepődök de azon is, hogy a kezemet lefogja elég erősen.
Ne. Érj. Hozzám!-mondtam idegesen aztán ellöktem magamtól és kirohantam egyenest a hajóra. Ott talán nem fog kérdezgetni.
Minden rendben Sanji?-kérdezi mellettem állva Robin-chan, amire nagyon megijedek.
I...igen cs...csak kicsit egyedül akarok maradni a szobámban ha nem gond!-mondtam egy erőltetett mosollyal utána meg már futottam is a szobám felé ahová bezárkóztam egész napra.