Nekem csak te kellesz (Gio x Zsoma ff.)

★2★

Zsoma szemszöge

Reggel Giorgio karjai ölelésében keltem. Ő még aranyosan szuszogott. De már nem sokáig.

-Jó reggelt, Bombim!

-Neked is, Giorgiom!

-Mit csináljunk ma?

-Nem maradunk ma itthon?

-Jó, legyen! De azon belül?

-Hallgassunk zenét és táncoljunk!
-ugrottam fel

-Felőlem jó! De előbb reggelizünk?

-Oké!

-Rántotta jó lesz?

-Tökéletes! Segítsek benne?

-Ha szeretnél nyugodtan!

-Rendii!

Ezzel a lendülettel fel is pattantunk a kényelmes ágyból. Mindkettőnk iránya a konyha felé vezetett.

-Kérsz teát vagy kávét?

-Egy teát igen!

-Már csinálom is!

-Gyurim...

-Mi az, Életem?

-Nagyon nagyon hálás vagyok neked amiért te ennyire foglalkozol velem és mindig itt vagy nekem. Én nélküled már biztos nem tartanék itt. Köszönöm, hogy vagy nekem, Giom! Nagyon nagyon szeretlek!

-Én is szeretlek téged, Bombikám!
-invitált szoros ölelésbe Gio

-Rohadtul szeretlek!-suttogtam fülébe

-Én is téged!

Hirtelen csengetést hallottunk.

-Kijössz velem megnézni, hogy ki az?
-kérdezte Gio

-Aha!

-De cuki macskaaa! Kinek lenne szíve otthagyni az ajtó előtt szegényt?
-mondtam miközben kezembe vettem szegény állatot

-El kell mennünk ételt venni neki.

-De addig mi lesz majd vele?

-Először nem kéne állatorvoshoz vinni?

-Akkor első állomás az állatorvos, a második pedig a bolt.

-Indulhatunk, Bombim?

-De még pizsamában vagyunk, Olaszom!

-Akkor menjünk gyorsan öltözni!

-Rendi!

-Kész vagyok!

-Én is!

Time skip:az állatorvosnál

-Jó napot! Miben segíthetek?

-Jó napot! Találtunk egy macskát az ajtónk előtt és szeretnénk kivizsgáltatni.

-Rendben! Ideadná kérem?

-Tessék!

-Köszönöm! Ez eltarthat egy kis ideig, addig nyugodtan elmehetnek.

-Rendben! De szerintem itt maradunk addig.

-Nyugodtan foglaljanak helyet a váróban.

-Köszönjük!

-Remélem nincsen komolyabb baj szegény macskával.

-Én is remélem, Gyurim!

-Most nézhetsz engem furának, de nem tudom, hogy most mi van köztünk.

-Nem nézlek téged furának. De emlékszel a tegnapi napra?