Love in one night!

8.rész

Siettem le a taxihoz,ami ki visz a reptérre. Billék,majd utánam jönnek,  de nekem most Szonja mellett a helyem. Remélem,hogy ő az aki túl élte ,nagyon bízok benne. Istenem soha nem kértem semmit,csak most őt ne vedd el tőlem. Még nem volt időnk jó formán semmire.

15 perc múlva ki szálltam a taxibol és azonnal rohantam az információhoz. 1 repulojegyet vettem ,azonnal Berlinbe. Szerencsére volt még egy első osztályú jegy amit azonnal meg is vettem. A csomagomat le adtam és már mentem is a kapuhoz.

Még idejében vettem a jegyet ,ugyan is 10 perc múlva indul. Gyorsan fel is szálltam a gépre és be csatoltam magam. Be mondták, hogy 5 perc múlva fel szállunk.

Egyszerűen nem bírtam másra gondolni csak Szonjára. Los Angelesbol hosszú az út,próbáltam pihenni ,kisebb nagyobb sikerrel. Hiányzott Szonja , annyira ,hogy azt el mondani nem tudom. Nagyon ideges vagyok és egyben szomorú is. Ahogyan bámultam ki felé az ablakon az arcomon le folyt egy könnycsepp. Üvölteni tudtam volna a fájdalomtól,  a mellkasomba hatalmas fájdalmat éreztem.

Iszonyatosan szeretem Szonjat ,tudom nyálasan hangzik,de nagyon bele szerettem. Egy éjszaka alatt pedig csak egy éjszakás kalandnak indult ez az egész. De több lett ,amit nem bánok , sőt egyre biztos vagyok abban ,hogy ő az igazi számomra. Nem kéri, hogy változzak meg, olyannak el fogad ,amilyen vagyok.

Előttem van az a gyönyörű hibátlan arca és azok a kék szemei amik nagyon vadítóak . A teste az meg egyszerűen csodálatos az egész lány maga a tökély. Ami meg belül van neki az a szíve, amit remélek, hogy örökké az enyém lesz. A gondolat menetemet a pilóta zavarta meg azzal ,hogy szólt. Hamarosan landol a gép Berlinbe . Be is csatoltam magam és már szálltam is ki a gépből . Fel vettem a csomagomat fogtam egy taxit és először haza kértem az utat.

20 perc múlva oda értem a ház elé, gyorsan fel.mentem a szobába. Le raktam a csomagomat és már mentem is a kocsimhoz. Be szálltam és még sem álltam a korházig.  15 perc múlva le pakoltam és rohantam a recepciohoz.

- Jó napot! Tom Kaulitz vagyok és Szonja Peterson után érdeklődnék? - hadartam el gyorsan a nővérnek.

- Jó napot ! Már is nézem egy pillanat . - felelte és el kezdett potyogni q gépbe.

- Ki ön Szonjának ? - kerdezte tőlem.

- A barátja vagyok ! - válaszoltam idegesen.

- Értem ! A 206 os szobában van ! De ,majd küldöm az orvosát és tud vele beszélni ! - válaszolta kedvesen a nővér.

- Köszönöm! - azonnal kerestem a szobát.

Gyorsan meg is találtam, le nyomtam a kilincset. Majd be léptem a szobába és meg láttam Szonját. Tényleg ő volt az és élt,  de viszont a keze gipszet volt és eszméletlen. Az arca tele volt zuzodassal és egy nyakmerevítő is volt rajta. Oda szaladtam az ágya mellé, meg fogtam a kezét ,hogy érezze itt vagyok vele.