26.

756 28 4
                                    

Helza

-Többször is bizonyítottad, hogy a szép szóból nem értesz, hát akkor talán ebből majd tanulsz...-bármilyen büntetést elviselek most, a legfontosabb, hogy vele lehetek, nála. Az elmúlt napokban annyira utáltam magam, hogy még Chris halálát is akartam, pedig én mentem oda hozzá... Majd bocsánatot is kéne kérjek tőle. De nem most. Most csak Dante és én.-Tudod miért kapod a büntetésedet?
-Mert elmentem.-meztelenül állok előtte, lesütött szemmel, mögém sétál és vállamat kezdi el forró csókjaival beborítani.
-Térdere!-leereszkedem a földre és sarkamra ülök, megsimítja a fejem-Nem csak azért Cicám, elmentél, na de hova? Egy fiúhoz igaz? Konkrétan elmentél megbaszatni magad és még te csodálkozol..-hangneméből ítélve most biztosan csóválja a fejét még most is beindít.-Nézz rám!-hideg ujját állam alá teszi és felemeli a fejem egy durva mozdulattal.-Csillog a szemed Drága, te kívánod, hogy büntesselek..-már épp ellenkezésre nyitottam a számat, mikor kisebb pofont kaptam.-Nem beszélhetsz, ha eddig nem tudtál normálisan kommunikálni, akkor ne is próbálkozz.-egy csík textíliát vesz kezébe és szememre csúsztatja, szorosan megköti, nem látok semmit.-Érzékszerveiddel játszunk kicsit. Látni és hallani sem fogsz.. így nyögéseid hangerejét sem fogod tudni beszabályozni..-megsimítja arcom, majd fülemre tesz egy zajszűrős fülhallgatót. Ne ne ne.. ez borzasztó érzés, már most utálom... csak az érintéseire támaszkodom, nem is tudok másra, felsegít mellemet gyúrja, megcsókol. Ijesztő és kellemetlen is, hogy nem tudok egy cseppet sem ellenkezni, nem tudom hol és mikor veti rám magát. Derekamnál fogva dob rá az ágyra és szinte azonnal hatol belém, felsikoltok, bár fogalmam sincs mennyire hallatszik, de nem tudok sokat ezen gondolkodni, egyre csak nyársal és tocsogok a nedvességtől, fogadni mernék, hogy cuppogva basz. Fogai mellemet érintik, szívja a puha bőrt rajtam..
Egy idő után , azt sem tudom, mikor mit csinál, kezeivel folyamatosan markolja derekam, mellem, csókolja testem mindenhol, számat, mellemet hasamat, olykor lemegy egészen a puncimig, kihúzódik belőlem, majd váratlanul újra felnyársal. Nem tudom mennyi idő telik el, de nem enged elélvezni, mindig tempót és pózt vált, már ölében is ültem és kutyában is baszott. Remeg a testem folyamatosan jönnek a kéj hullámok, de nem érnek célba, alig bírom tartani magam, lovagló ülésben mozgat magán, érzem, hogy felül, megcsókol, majd újból csak farkára koncentrál és olyan vadul kezd rakni, hogy mindjárt szétrepedek. Minden izmom megfeszül egyre szarabb érzés ez a felhallgató és az is kurvára idegesít, hogy nem láthatom őt, fáj már a vaginám, az ujjaim is elgémberedtek, annyira szorítom a lepedőt, egyre csak keményebben töm. Vonaglok, akarom, hogy vége legyen, nem bírom ezt a sok érzést, levegő kell és szüntelenül nyögök. Utálom. Faszom ebbe az egészbe. Ahh sírok baszki...
Maga alá gyűr őrült tempóban kezd pumpálni, majd meleg spermával tölt meg, baszki kapkodom a levegőt, csípőmet nyomja bele a matracba és lassan húzódik ki belőlem. Leveszi a fejhallgatót és  a szemkötőt is óvatosan kiköti. Mosolyog, ahogy megpillantom, elég sötét van ahhoz, hogy ne bántsa a szemem a fény.
-Én..
-Cshh.. Nincs beszéd.. Vedd be! Ez csak esemény utáni tabletta, nem bírtam ki, hogy ne töltselek tele.-benyomja a számba a pirulát és megvárja, míg lenyelem. Megsimogatja az arcom majd óvatosan megcsapja.-Gyere nyald le.. de ne szopj!-feláll, mint egy fal, simán áll és türelmesen várja míg feltápászkodom, nem érdekli, hogy alig tudok járni, letérdeltet és hagyja, hogy letisztítsam a farkát. Körbe nyalom és az édeskés ondótól teljesen megtisztítom őt. Felveszi a nadrágját, becsatolja az övét, közben egész végig lefele néz a szemembe. 
-Gyere az ölembe.-már épp ülnék oda és elöntene az öröm, hogy most pihenhetek, úgy, hogy hallok és látok, de ő csuklómnál ránt oda és hasra vág a combjain.-Pár hete már jár neked a feneklés.. -elkezd ütlegelni, de nem egyenletesen, így nem tudom, mikor jön az újabb csapás, összeszorítom a fogam és úgy próbálom tűrni az egyre csípőbb érzést. A huszadik után már nem számolom, ám megérte várni és nem menekülni, hűsítő csókjait érzem meg a fenekemen és puhán falja farpofáimat. Felkapott a vállára és kivitt a kanapéra... Oh hogy mennyire elhasznált most, konkrétan kimerültem és még el sem élveztem, szar érzés volt, minden csúcson abbahagyta, utálom, soha többé nem akarom ezt, bár azért az, hogy nem láttam magamat talán egy kicsit jót tett az önbecsülésemnek...
-Nem fogok máskor elmenni szó nélkül, csak engedj elélvezni és ne tedd rám azt a fülhallgatót többet... kérlek..-elmosolyodik, ah annyira bugyiszaggatóan tudja ezt csinálni...
-Baby, ha én máskor nem akarom, hogy elélvezz, nem fogsz. Nem ezen múlik, ám látom tanultál belőle... Vedd fel ezeket, nincs olyan meleg most..-vadiúj melegítő nadrágot és pulcsit ad.
-Nem kell mindig újat venni mindenből...-egyik szemöldökét felhúzza, miközben bekrémezi a kezét, felállok, ám csak utána jutott eszembe, hogy min is mentem keresztül két perccel elzelőtt, a fenekem sajgott és a puncim is lüktetett még, de inkább a kellemetlen fájdalomtól, mint sem hogy a pasim még most is csábító nézésétől és dominanciájától, mely mindig ott lebeg a levegőben köztünk.
-Tudtommal a melegítő szetteid mind jártak Chris otthonában.
-Igen és? De haza hoztam őket..
-Pont nem érdekel. Mindent, ami ott volt és érintette azt a házat lecserélek. Nem akarom, hogy bármi is emlékeztessen rá, vagy arra, hogy kéretlenül akart megbaszni. 
-Ez kicsit beteg tesó..-csípőmet olyan szorosan rántja magához, hogy kezemmel hárítom el, hogy nehogy kemény mellkasába ütközzek. Torkomra csúsztatja kezét, de csak annyira, hogy kénytelen legyek egy irányba nézni: felfele, azaz rá. 
-Ne merj még egyszer tesónak hívni. Tedd meg újra és dádá lesz. Értve?-rohadtul ideges lett, feszülnek az izmai és én nem tudom megállni, hogy ne mosolyogjak.
-Igen, sajnálom..-baszki de fáj a seggem..
-Jó. Zuhanyozz le, utána megmasszírozlak és eszünk. És most már viselkedj!-szigorú ma nagyon, mondjuk megértem.. 

A fenti fürdőszobába vezető lépcső mellett nagyon sok kép és festmény van, díjak átvételéről, legtöbb céges szerződés megkötéses emlék képek vagy mi.. nem úgy néz ki, mintha annyira nézegetné őket, úristen kajakozott? Ez megmagyarázza a hátizmát, apjával is pózol, bár ez inkább úgy néz ki, mint valami gyász menet jesszus.. Aztán kicsit feljebb a hálószobában még van pár kép, furcsa nekem, hogy innen nyílik a fürdő, de legalább most alaposabban körülnézhetek itt. Falakon van még talán anyukájáról.. nem tudom.. jé Brúnó és...és... és én. És én kicsiként, meg aztán mellette kicsit nagyobbként, aztán .. Mi van?! Megint én, de ezt a képet múlt héten én készítettem a saját telefonommal... Mégis hogyan?!

Arany és ezüstOnde histórias criam vida. Descubra agora