Enhypen one shot~ (Kérések nyitva)

Sunghoon Part.4

Milyen érzés is az amikor a bátyád elég népszerű egy természet feletti akadémián? Hát röviden elég szar érzés! Miért is mondom ezt? Mert a bátyám balszerencsémre Lee Heeseung akiért minden lány bolondul, ha kell ölnének is érte.  Nem hibáztatom őket, hisz én is ismerem azt a bizonyos érzést,  csak nem a bátyám iránt,  hanem a legjobb barátja iránt Park Sunghoonért.  Az a férfi egyszerűen egy leírhatatlan műalkotás ami minden ember számára érintetlen. Ott van előttünk szemmel csodálhatjuk, bámulhatjuk, de kézzel bűn lenne megérinteni. Na pont így érzem magam mikor Sunghoont láttom akadémia folyosoin. Nem tudom leírni, hogy mikor kezdtem érzéssek táplálni bátyám legjobb barátja iránt,  de egyszerűen megtörtént és ez ellen nem tudok semmit se tenni. Nem mintha akarnék is tenni ellene. Minden nap el kell viseljem azt a szép arcát, de nem tudom érinteni. Pedig annyira megszeretném érinteni, érezni az ujjaim alatt finom bőrének puhaságát. Ahogy telnek a napok egyre jobban és jobban vágyadom rá,  de úgy is tudom, hogy én is Sunghoon az sose fog létezni,  hisz vannak nálam szebb, csinosabb lányok is. Meg amúgy is biztos legjobb barátja húgának tekint.
       Ezekkel a gondolatokkal vonultam ki utolsó órámról. Elég fárasztó napom volt, így alig vártam már, hogy pihenjek egyet a jó pihe puha ágyacskámba.  De az ötletem levegő maradt, mikor bátyám és legjobb barátnőm Mi-Hi hozzám csatlakozott:
     - Hey hugi mit szólsz, ha délután fel jönnél Mi-hivel egy kis péntek esti chilles partyra?
     - Létszi T/N mennyünk már el biztos jó buli lesz, meg ott lesz Sunghoon is- suttogta el a végét fülembe legjobb barátnőm.  Szeretem Mi-Hét de egyszer egyszer legszívesebben haj nélkül tudnám hagyni.  De mivel ott lesz Sunghoon is akkor kihasználom, hogy egy térségbe leszünk,  így közelebbről is fogom tudni bámulni szép porcelán arcát.
       - Persze,  miért is nem! Nekem is jól fog esni egy kis chillezés- mosolyogtam Heeseungra. 
       - Ez az ! Akkor találkozzunk este. Nyolcra gyertek.  Puszi- azzal el is tűnt bátyám.
    Én pedig Mi-He vigyorgó arcával maradtam és azt kívántam, hogy valaki lerhavasza azt az önelégült arcát amivel per pillanat bámult rám.
     - Ugye tudod, hogy ott lesz a TE- nyomtam meg direkt a a szót- szerelmecskéd is ?- vigyorogtam el magam, ahogy megláttam barátnőm arcát ami szó szerint hasonlított egy érett paradicsomra.
     - Ez nem ér! - durcizot be Mi-Hi.
     - Ooooo dehogynem most rajtam a sor , hogy zavarba hozzalak így igazságos- mosolyogtam barátnőmre.
      - Jól van ,jól van te nyertél- durcizot továbbra is barátnőm.
     - Hihi ezt már szeretem- mosolyogtam el.
     - Délután készülhetnék együtt a chilles partyra mit szólsz?
     - Persze miért is nem, gyere fel 6 felé!
     - Okii úgy lesz T/N- azzal el is tűnt.

*****
Gyomorgörccsel készülödtem délután ,hisz tudva, hogy Sunghoonnal egy légtérbe leszek este eléggé megilyesztet.  Egy dolog mikor távolról bámulom az akadémia folyosojáról és az más mikor nagyon közelről fogom ma este. Sose volt alkalmam Sunghoonhoz ilyen közel kerülni e miatt is voltam ideg, hogy nehogy valami hülyeséget csináljak mindenki előtt, de főleg Sunghoon előtt.
     Megérkezve tesóm szobájába egy picit idegesen próbáltam nem egyből tekintettemmel Sunghoont keresni,  nehogy valakinek a társaságból feltünjön, hogy mennyire is bámulom őtet.  De a tervem kudarcba fulladt mikor barátnőm könyökéve megbökte oldalam,  fejével arra felé bilentve. Tekintettem egyből oda tévedt de , egyből el is kaptam mikor megláttam,  hogy nem egyedül van  hanem egy lánnyal . Abban a pillanatban el is ment a kedvem és azt is kívántam bárcsak el tudok tűni onnan.  Tudtam, hogy semmi esélyem nála, de így hogy szó szerint arcon csapott az igazság nagyon fájdalmas volt. Belülről tudtam volna üvölteni, annyira csalódott voltam. Az este nagy részében csendbe voltam alig szóltam hozzá az emberekhez, bátyám persze mindig ki szúrja amit nem kéne:
    - T/N jól vagy nagyon szótlan vagy, van valami baj?
    - Jaj, dehogy csak fáradt vagyok szerintem én vissza vonulok, ha nem baj- néztem bátyámra.
    - Jaj nincs semmi baj- ölelt meg.
    Elbucsuzva barátnőmtől és bátyámtól indultam meg szobám felé,  de út közben megodolva magam inkább ki mentem az udvara levegőzni egyet. Ami most kivételesen nagyon jól is esett lelkemnek a sötét csendje és a hold fénye sötét égbolton ami bevilágitja az egész udvart. Nagyon jó érzés volt csendbe bámulni a fényes holdat, de egy hang haladszodott a hátam mögül:
    - Nem a szobádba kéne, hogy legyél?- hátra fordulva Sunghoon ált ott egyedül.
    - Közöd?- kérdeztem rá se nézve,  nagyon kellett türköztesem magam,  hogy ne forduljak feléje.
    - Elég sok van- mondta továbbra is nyugodtan.
    - Szerintem meg nem!
    - T/N azt hiszed nem vettem észre, hogy hogy bámulsz mikor elhaladok melleted a folyosón?- ezt meghalva lefagytam, de próbáltam nem kimutatni, de nehéz volt tudva, hogy Sunghoon hátam mögött ált érezve teste melegét és jó illatát.
     - Nem tudom miről beszélsz- nyögtem ki ezt az egy mondatot.
     - Dehogynem tudod te- azzal magával szembe fordított karjaiba zárva,  hogy véletlenül se tudjak elmeni.- Tudom, hogy érzel irántam, de ez az érzés kölcsönös, csak nem mertem lépni amíg bátyáddal nem beszéltem erről. - fel se bírtam fogni Sunghoon szavait annyira zavarba voltam. Nem bírtam felfogni,  hogy tényleg érez írnántam valamit. Nem hagytam hogy végig mondja a mondatot félveszakitottam ölelésemmel. Végre érezhetem bőrének finom illatát és tényleg olyan puha volt mint ahogyan elképzeltem.
    Nem is kellett sokat várnom Sunghoon egyből vissza ölelt és olyan jó érzés volt. Bárcsak így maradhatnák örökre.

Ezzel a részel szeretnék kellemes pénteket kíváni nektek. Sok puszii❤️💜🥰