Hazugság az egész Életem ?!

1.

A nevem Luna , 16 éves vagyok lassan 17 . De nem foglak untatni ezekkel . Kezdjünk is bele a történetembe .

Csak sétáltam haza felé a munkából, az iskola is le fárasztott nem ,hogy ez.
A levegő hűvös volt ,kicsit marta a bőrömet. Főleg ez a kisebb szél, még jobban sodorta felém a csípős nyár  eleji levegőt.

A fák lombjai susogtak ,az autók száguldoztak a városban ,majd sietve mentem tovább a kivilágított tér mellett. Egy pár perc gyors séta után újra a sötétben sétáltam ,ahol a hold meg világította arcomat . Kirázott a hideg ,a hajam arcomba omlott .

Óvatosan ki söpörtem a sötét barna tincseket az arcomból. Majd át siettem egy zebrán ,ott balra fordultam és már a tömbház előtt is álltam .

Kulcsom kezembe véve tettem oda az érintő készülékhez . Mire az ajtó zümmögött egyet ,így egyből meg toltam és már bent is voltam a postaládáknál. Meg néztem az enyémet,majd meg látva benne egy-egy levelet kivettem és újra becsuktam .

Elindultam fel a lépcsőn ,minden csendes volt . Egyedül az én lépteim hallatszodtak ,mikor az ajtóhoz értem a kulcsom a zárba hejezve kinyitottam .

Anyum ült a konyhába ,ahová egyből belátni amint be lépsz a lakásba . Kissebb albérletben laktunk ,a cipőmet levéve csuktam be az ajtót magam mögött.

Nyugodtan lépdelve léptem oda anyumhoz és adtam neki egy puszit.

-Szia anya .-mondom halványan rá mosolyogva .

-Szia kicsim .-mondja mosolyogva .

Ekkor ki lépett a nappaliból a nevelő apám ,aki elmosolyodott .

-Szia kicsim . Milyen napod volt?-kérdezi és meg ölel.

Még meg kell szoknom, hogy ő is itt lakik velünk . Eléggé gazdag férfi ,ezért nem is értettem miért ő költözött ide és miért nem mi hozzá.

De hát ez van ,óvatosan kinyitottam bukora az ablakot majd meg szólaltam .

-Hát elég hosszú volt és fárasztó .-mondom ásítva ,de végül a szüleim össze néznek .

-Kicsim .. kérlek ülj le .-mondja anyum .

Mire furán nézek rájuk ,de táskámat le dobva a szék mellé én is le ülök .
Újra össze néztek ami nekem nem nagyon tetszett , anyum csak mosolyogva nézett rám .

-Elkell mondanunk neked valamit.-mondta majd az apámra nézett .

-Rendben akkor én mondom .-mondja sejtelmesen ,na ez már nem tetszik .-elköltözünk innét Luna.

Egy pillanatra le fagytam ,meg se szólaltam csak néztem rájuk . Nem tudtam mit mondani ,olyan hirtelen sok ként ért ez az egész .

-Neked vettünk egy külön házat ,pár várossal odébb egy faluban . Rico-ban.-mondja apám ,fal fehér lettem .

-Még csak 16 vagyok .-mondom monoton hangon ,fa pofával .

-De már így is dolgozol ,okos és szép vagy kincsem . Elboldogulsz egyedül is .-mondja anyum .

Még fehérebb lettem de csak csendben néztem az asztal közepét.

-Mi egy Rico melletti ,inkább távoli  városban fogunk élni .-közli apám .

Csak pislogok magam elé ,majd lassan meg szólalok .

-Mikor költözünk?-kérdezem halkan .

-Már holnap ,szóltunk a munkahelyednek . Ajánlottak ott egy jó állást neked , Tessék .-nyujtott át anyum egy cetlit.- az iskolának is szóltunk . De mivel meg csináltad majd nem minden tantárgyból az előre hozott érettségit, ezért csak néhány órára kell be járnod. Ott is van a közelben egy gimnázium . Oda fogsz járni .-közlik velem .

Na itt számomra minden meg semmisült . Azt hittem minden jóra fordul ,hogy idő kell csak . De most minden a feje tetejére állt . Elköltözünk , ráadásul nem is fogok velük együtt élni .

Továbbra se szólaltam meg csak néztem magam elé, majd erőt véve magamon meg szólaltam .

-Megyek ,össze pakolok .-motyogtam és fel álltam .

A szüleim csak mosolyogtak ,majd meg csókolták egymást . Kikerülve őket siettem a szobámba ,az ajtóm becsapva magam után .

Magamra zártam ,forgott velem a világ . Úgy éreztem minden össze omlik körülöttem .

De csak elő vettem egy kettő dobozt és bőröndöt . Bele szórtam minden cuccom . Az ágyneműim , ruháim , könyveim ,táskám . Mindent ami bent volt a szobámba .

Kinyitottam az erkély ajtót és kiléptem rajta ,kihúztam az eddig zárva tartott fiokom. Elő vettem apám régi cigijét és rá gyújtottam .

Most erre volt szükségem ,leültem az erkélyen a földre . Halkan sírni kezdtem ...

Egy óra múlva mikor ki apadtak a könnycsatornáim ,vissza mentem a szobámba . Kezemben a cigivel és öngyújtóval ,bedobtam az egyik táskámba . Az erkély ajtót becsukva dőltem el az ágyamban.

Csak bámultam ki a fejemből mikor is lassan de elnyomott az álom .