Nem érted? Szeretlek! // Balázs x Ogli // Szünetel

Túl jó vagy

Balázs

-Na gyere hátra, beszélgessünk!- vezettem be a raktárba és leültünk.

-Szóval mesélsz kicsit a tegnap estéről nekem?

-Na lássuk csak, szóval olyan hajnali 2-kor felbukkantál nálam részegen, majd leültünk piálni és kb. 2 óra múlva haza mentél.- fejtettem ki a tegnap estét.

-Jézusom, bocsi haver! Remélem nem okoztam nagy problémát- vakarta meg tarkóját kínosan.

-Dehogy is, de minden okés? Átlag ember nem csinál ilyet, ha csak nem valami gondja van.- hajoltam előre a széken.

-Na jó báttya, ha végeztél hívj, aztán nálam átbeszéljük. Csá csá!- pattant fel a székről és kisétált.

///

Miután végeztem elköszöntem a többiektől, bezártam a boltot és beültem Ogli mellé, aki rám várt.

Kemény 30 perc után odaértünk, bementünk és leültünk a nappaliba.

-Szóval mitől buktál ki tegnap, hogy nálam kötöttél ki?- döltem hátra a kanapén és komolyra vettem a szót.

-Hát a helyzet az, hogy tegnap szakitottam barátnőmmel. Megtudtam, hogy más döngeti, így randi után dobtam.- a hangjából ítélve egyszerre volt szomorú és ideges.

-Megértem, hogy emiatt szomorú vagy, de ettől még nem áll meg az élet és még fiatal vagy szóval ne pazarold ilyenekre az idődet, foglalkozz inkább azokkal akiket fontosnak tartasz, aztán majd biztosan jönni fog valaki az életebe, aki megérdemli a szerelmedet.- csúsztam közvetlen mellé és átkaroltam nyugtatás képp.

-Köszi Bazsi, jó barát vagy!- nézett szemeimbe, megpaskolta a hátamat, majd felállt.
-Na jó úgy érzem talán ideje lenne menned, biztos van még más dolgod is.- kisért ki az ajtóhoz.

-Jól van, de ha bármi van én legyek az első akinek szolsz, oké?- nyujtottam felé kisujjamat.

-Még szép. Na gyere haza doblak.- esküdt meg, majd haza vitt.

Kiszáltam a kocsiból és ő is így tett. Elém állt és csak annyit mondott, hogy Köszönöm, majd megölelt. Nem gondolkodtam sokat, tudtam, hogy szüksége van erre, így visszaöleltem.

Elengedtük egymást és kicsit kipirult arccal elköszöntem tőle és bementem mosolyogva.

Oké ez lehet furán fog hangozni, de esküszöm neked, hogy kurva dögös ez a srác és mellesleg az illata is elbűvölő. Annyira imádom, hogy megbízik bennem és, hogy figyelmes meg gondoskodik is rólam. Lehet szerelmes lennék? Ha az is vagyok az egyszer biztos, hogy sose lehetek az övé, tul jó ahoz, hogy egy ilyen görcsel legyen mint én. Az se biztos, hogy vonzódik a fiúkhoz...

///

A tv elött ülök, miközben eszem a fagyit és próbálok beletörődni a sorsomba, hogy szerelmes vagyok egy olyan emberbe aki elérhetetlen.

Ebböl a gondolatmenetemből a csengő hangja szakított ki és egy gyors gyere be után megjelent előttem a vendégem. Dávid volt az aggodó és ideges tekintettel a nappaliban, ami lássuk be elég para.

-Balázs ezt nagyon elbasztam!- vetette le magát a kanapéra mellém.

-Az tuti tesó, Ice mindent elmondott ma meló közben! De hé mond el mi történt valójában aztán meglátom mit tehetek az érdekedben.

///

-Na baszod haver, beszélj vele minnél előbb, muszáj tudnia az igazat!- kulcsoltam össze kezeimet.

-Szerinted még nem próbáltam?- húzta fel szemöldökét.

-Ez esetben adj neki időt, aztán kitálalsz neki és BOCSÁNATOT KÉRSZ! Ha meg elcseszed, akkor meg is érdemled amiért szegénykét megsirattad.- tettem mutato ujjamat melkasára miközben mérgesen néztem rá.

-Hiányzik..talán szervezek neki vakami meglepetést.-gondolkodott el kicsit.

-Na látod fel tudod te találni magad.- bízattam.
-Viszont menjél inkább Ice után tesikém!- állítottam fel a kanapéról.

-Oké oké, igazad van! Köszi mindent. Jó legyél!- ment el Dávid mostmár boldogabban.

Bezártam az ajtót, majd mikor vissza értem láttam, hogy valaki keres.

Ogli volt az, de vajon mit szeretne most?

Felvettem a telefont.

-Szia Bazsi! Van programod estére?- kérdezte vidáman.

-Nem, nincs, mit szeretnél?- mosolyogtam.

-8-ra érted megyek, meghívlak vacsizni magamhoz köszönetképp, szóval nézz ki jól és legyél aranyos, mint mindig!- kacagott, mire én csak elpirultam és úgy érzem mégjobban belé szerettem, már csak a bókja és a hangja hallatán.

-Jól van, siess a hercegedért!- mentem bele a játékba.

-Úgy lesz ne aggódj..- mondta kissé mély és dögös hangnemben, majd bontotta a vonalat.

Annyira imádom ezt az embert, már csak a puszta gondolatától rózsaszín homály kerül elém.

-Na de várjunk csak!- eszméltem fel.

MÉG IS MIT VEGYEK FEL??!!