Focis szerelem

20.rész

Dominic

El sem hiszem, csípjen meg valaki! Rebecca szeret. Először megijedtem, amikor időt kért. Féltem, hogy nemet mond és utána nem lehet olyan a kapcsolatunk mint volt. Nem lehetnék boldogabb azzal a lánnyal valgyok, akibe szerelmes vagyok és ő is viszont szeret. Soha nem voltam még ilyen boldog.

A kórházból kiengedtek. Rebecca jött látogatni. Örülök, hogy Jessica megértette, hogy nem akarok tőle semmit és többet nem zaklat.

- Dominic! - zökkent ki Becca a gondolkozásból.

- Igen baba? - szeretem babának hívni, de ő nem szereti annyira.

- Már mondtam, hogy ne hívj így! - nevet. Imádom a nevetését. Kezdem azt érezni, hogy a megszállottja vagyok. - A szüleim azt szeretnék, ha bemuatatnálak nekik. Áthívatak holnap estere vacsorázni.

- Ez szuper! - örülök neki. Ez azt jelenti, hogy már komoly a kapcsolatunk. Mondjuk hivatalosan egy hete vagyunk együtt, de én már legalább egy hónapnak érzem. Imádom Becca társaságát.

- Én annyira nem. A szüelim eléggé konzervatívak. Apa ügyvéd és kevés ideje van, anya meg tanár. Jó kombó igaz? - nevet zavartan.

- Ez tényleg nem hangzik jól. Nagyon szigorúak? - kérdezem félve a választól.

- Igazából Alexszel nem voltak azok, szóval ha ebből indulok ki akkor talán veled sem lesznek.

- Utálom Alexet.

- Ezt már mondtad párszor. De én is utálom.

- Akkor holnap mi a terv?

- Anya azt mondta főz vacsorát, ne öltözz túl csak csinosan, este hatra gyere. - hadarta el.

- Már alig várom. - húztam magamhoz. Szenvedélyes csókban forrtunk össze. Rebecca nagyon jól csókol, játékos, szenvedélyes és vad, de mégis érzelmes. Picit ráharap az alsó ajkamra, ezért hogy visszavágjak belemarkolok a fenekébe. Belemosolyog a csókba, ezért nekem is mosolyognom kell.

***

Éppen a gardróbomban forgolódok, mert nem tudom eldönteni mit vegyek fel. Pont mit egy lány. Mentségemre szóljon nagyon fontos az első benyomás. Végül egy bézs nadrágra és egy sötétkék Ralph Lauren pólóra esik a választásom.

Hat előtt öt perccel értem a vacsorára. Talán meg sosem izgultam ennyire. Becsengettem és Becca nyitott ajtót. Nagyon csinos volt, egy egyszerű fekete garbó volt rajta es egy fekete farmer. A haja természetesen hullámos volt, így szeretem a legjobban.

- Szia! - csimpaszkodik a nyakamba és ad egy puszit az arcomra.

- Szia! - adok puszit neki én is, csak én a szájára.

Műsorunkat egy mély köhintés zavarja meg. Az apja az ajtóban áll és minket néz. Rebecca zavartan, leakaszkodik rólam én pedig az apja elé állok.

- John Parker vagyok, Rebecca édesapja. - mutatkozik be.

- Én Dominic Taylor, Rebecca barátja. Örülök, hogy megismerhetem Mr. Parker.