egyszer eljön majd az idő, de mire engem is megtalál addigra én már vödörrel
a fejemen fogok sétálni az utcán és nem fogom észrevenni, hogy ott áll előttem.
egyszer minden jobb lesz, annak, aki lát, de én nem fogok, mert direkt
elszeparáltam magamat tőletek. a fűre ki van téve egy tábla amire az van írva, hogy kérlek
ne lépj rám, éppen növekszem. én már felnőttem, de az idő még mindig nem talált meg.
talán nem kellene bujdosnom előle, talán nekem kellene megkeresnem őt. de az ember magát
falja fel tőletek és inkább menekül még maga elől is. inkább cseresznyékre cserélem le a
szemgolyóimat és a füleimet pedig apró dinnyecikkekre, mert már nem tudok tőletek tovább
úgy élni, hogy ne hiányozzon az idő.
YOU ARE READING
kérlek, mondjátok meg merre van az óceán
Poetryhogyan találod meg az óceánt ami nem létezik? hogyan tudsz felnőni, ha nem tanították meg, hogyan viselkednek a felnőttek? hogyan lehetsz boldog, ha mindig kihányod a boldogságod? létezik boldogság? miért nem lehetünk örökké gyerekek? a kérlek, mond...