꧁ Az Elveszett Here ꧂

1. Fej ezet

Yana vagyok. Yana Norris, de inkább csak Y.N. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy más vagyok mint a többi lány... ugyanis ez nem igaz. Épp ezért hazudnék.
Ásítva oldalamra fordultam az ágyamban és széles mosoly terült el arcomon, ahogy megláttam a gigantikus, tolakodóan közeli Homelander képet a falamon. Vagyis tapétát. Mind a négy falamon ugyanaz a hatalmas kép figyelt. Egy sikoly szakadt ki belőlem, hirtelen lefejeltem a párnámat, leestem az ágyamról és bevertem a fejem a szekrényembe. Folyni kezdett a vérem, de ez mindennap megesik szóval csak belebújtam a szőrös, amerikás papucsomba és magamra kaptam a túlméretezett "I LOVE HOMELANDER" pulcsimat.
- Kicsim, gyere le egy percre!
Szólt fel anyám a földszintről.
- Máris!
Feleltem vidáman, de előtte gyorsan egy kócos kontyba fogtam a hajamat és zsebre vágtam a Homelander kulcstartómat. Lerobogtam a lépcsőn, de az utolsó előtti fokon megálltam és zavarodottan néztem a két idegen férfira.
- Anya... kik ezek az emberek?
- Nézd, sajnálom, hogy nem szóltam hamarabb, csak...
Hunyorogva mértem végig a szakállas ürgét, akiről lerítt, hogy egy balfasz. Hosszú, fekete kabátot és hawaii mintás inget hordott, mint valami kellemetlen Sebhelyesarcú vagy Tyler Durden utánzat. A másik csávó pedig egy szerencsétlen senkinek tűnt, azon kívül, hogy magas, nem nagyon tudtam volna más jelzőt mondani rá.
- Erre nincs idő. Velünk kell jönnöd.
- Ok
Anya hozzám vágta a bőröndömet és a számba dobott egy pirítóst, majd rohanni kezdtem mintha épp elkésnék a suliból, de a magas csávó utánam kiáltott:
- Várj! Nem tudod, merre kell menni!
Késő. Elütöttek.
***
- Ah... hol vagyok...?
- A fiúknál, kislány. És most Butcher idő van.
Hajolt felém vigyorogva a szakállas férfi és hirtelen előkapott egy óriási gépfegyvert, majd az összes embert lelőtte a helységben. Zavarodottan ültem fel.
- Mi van?
- Jól figyelj rám. Az anyád eladott...
- Eladott az anyám?! Ne már...
- Szar lehet
- Ok
- Az anyád eladott, szóval a mi tulajdonunkban állsz, azt teszed amit én mondok és nem ellenkezhetsz. Én vagyok a főnök.
A vasajtó hirtelen kicsapódott a helyéről, én meg ijedten kaptam a hangforrás irányába a fejem. Egy japán lány rontott be, négykézláb végigrohant a falakon, a plafonon, felmászott Butcher fejére majd leugrott és gang signokat kezdett dobni rám. Azonnal kommunikálni kezdtem vele, ugyanis egy 8 tagú hip-hop csapat tagja voltam ahol mindenki fekete volt és férfi. Vagyis az utcák neveltek... azt hiszem megérdemlem... heh... :)
- Miről pofáztok?
- Semmi közöd hozzá.
- Ok
Mint közben kiderült, a lány neve Kimiko és utálja Butcher-t. Mosolyogva integetett nekem, majd szökdécselve elhagyta a helységet.
- Szóval. Úgy gondolom már te is hallottál az úgynevezett Homelander-
Hirtelen kiugrottam az ágyból és farkas módjára ordítani kezdtem, ugatva körberohantam a pince szerű helyet, széttéptem egy hullát amit valószínűleg Butcher hagyott el és habzó szájjal visszasétáltam a férfihoz.
- Értem. De mi itt csak úgy hívjuk, hogy...
Butcher egy kissé lejjebb hajolt, hogy a szemünk egy vonalba kerüljön és sunyi mosolyra görbült szájjal így szólt:
- Pooplander.
Azonnal kiszakadt belőlünk a fájdalmasan hangos kacagás, de annyira, hogy mindketten a földre estünk. Kétrét görnyedtem a nevetéstől, gyomromra szorítottam kezemet a fájdalomtól de még a könnyem is kicsordult, amikor véletlenül fejbe rúgtam Butcher-t és eltörtem az orrát. A férfi dühében felmordult és felém magasodva a koponyámra taposott, majd a gerincemet is eltörte.
- Butcher, állj már! Te jó ég, annyira sajnálom...
Rontott be ezúttal az unalmas, magas csávó, aki felsegített a földről és rosszalló pillantást vetett a férfira.
- A nevében is elnézést kérek. Nem bír ki úgy egy napot, hogy ne verjen halálra valakit.
Nevetett kínosan a csávó, Butcher meg szitkozódva kiköpött egy kis vért és ülőhelyzetbe tornázta magát:
- Kapd be, Hughie.
- Igen, Hughie vagyok, Hughie Campbell. Örülök.
- Csak Y.N.
Kezdtem el kezet rázni a csávóval, de hirtelen összeöklöztünk felül, alul, jobbról, balról, összeütöttünk a bokánkat hátulról és előröl, csettintettünk, majd még körülbelül 8 és fél percig pacsiztunk, de Butcher megunta és mindkettőnket megölt.
- Butcher, elég!
- Ez annyira Butcher.
- Tudod mit, körbevezetlek. Aztán mindent tisztázunk.
Mosolygott rám Hughie, én meg éreztem hogy új korszak nyílik meg az életemben.

𝓟𝓽 2 𝓬𝓾𝓶𝓲𝓷𝓰