Én nem mentem közelebb amikor lezajlott a szertartás. Ittam tovább az asztalról elcsórt piámat, s valamiféle minőségi bombont zabáltam kettesével.
Legalább az finom volt, kis öröm is nagy öröm.
Mindenki ünnepelt, én pedig mint aki gyászszertartáson vesz részt. Kész vicc.
Egy kis idő elteltével már nem éreztem a lábaimat, az idő múlását, a fájdalmat, azt a szorító érzést ami a mellkasomban foglalt helyet.
A piának köszönhetően felhőtlenül ücsörögtem a kőlépcsőn, szétterpesztett lábakkal, hátha valaki felesik bennem.
Már éppen készültem unalmamban hanyat vágni magamat, ezzel fel sem készülve hogy talán beütöm magamat a kőbe. Ugyan kit érdekel?-Mindig is szeszélyes voltál, de a jobbik fajtából.-tartott meg a hátamnál fogva így megakadályozott az előbbi műveletben.
-Jungkook!?-akadt belém a lélegzetem.-Neked nem a feleségeddel kéne, hogy légyél?-nehezen forgó nyelvvel kicsit vicces volt hallani a saját hangomat.
-Nem Jungkook vagyok, találgass még egy kicsit picúr.-ült le mellém, derekamat szorosan átfonta.
Én azonnal tudtam ki ül mellettem valójában, én hülye meg azt hittem Jungkook az. Mert valójában ő Jungkook ikertestvére, aki egyszer még börtönben is volt.
-Cha Hyun-su.-motyogtam magam elé teljesen döbbenten, mert eddig azt hittem Londonban van. Ennek hangot is adtam.
-Haza kellett térnem, tudod a bátyám megházasodott picúr.-vont közelebb magához, én pedig nem tudtam mit tenni elsírtam magamat. Annyira hasonlít Jungkook-ra, hiszen ikrek, de mégis... hiányzik és most hogy Hyun-su itt van még jobban emlékeztet rá.
-Tudhattam volna, hogy te vagy az.-potyogtak a könnyeim, tökéletesen kivasalt fehér pólójára miközben ölelt.
-Mégis honnan, mondd el kíváncsi vagyok.-nógatott.
-Rajtad kívül senki nem hív engem picúrnak. Csak te találhatsz ki ilyen idióta becenevet.-kuncogtam, erre ő is elnevette magát.
Hyun-su felsegített a földről, adott nekem két választási lehetőséget. Vagy elmegyünk innen ebből a kócerájból és itt hagyunk mindenkit és mindent, vagy végig üljük itt a nagy vacsora ceremóniát.
Persze nyilván az elsőre esett a szavazásom.Dobtam egy üzit minden fontos embernek aki velem tartott ma, hogy én leléptem valakivel szóval ne keressenek.
Hyun-su mint egy menyasszonyt elcipelt az autójához amin jót kuncogtam, teljesen elfeledve a nap borzalmait.
Beültünk és indultunk is volna amikor Hyun-su kicsit gondolkozóba esett, egy pillanatig nézte a műszerfalat de aztán elmosolyodott és beindította a kocsit.-Bocs csak új a kocsi, nehéz megszoknom az elrendezését.-mondta aztán kikanyarodott.
Helyesírási hiba lehet benne, nem ellenőriztem mert egy lusta emberke vagyok.❤️ Hogy lenni?
YOU ARE READING
Shut Up And Kiss Me- JIKOOK
FanfictionA fiú soha többé nem sírt, és sosem felejtette el, amit megtanult: szeretni egyet jelent a pusztítással, akit pedig szeretnek, az elpusztul.