Ölnék Érted! /T.Danny ff./

5. Legyél A Feleségem

Dani

- Barátom!- A hangot hallva megfeszült az állkapcsom.- Daniel, de rég láttalak.- Ütögette meg a vállamat barátságosan. De egyáltalán nem volt az.

- Sólyom.- Erőltettem magamra egy kis mosolyt.- Nem is tudtam, hogy kiengedtek.

- Ki ez a gyönyörű hölgy?- Simított végig Zsuzsi arcán aki elhúzódott.

- A barátnőm.- Álltam elé.- Mit akarsz?

- Azt, hogy szenvedj...bűnhődj azért, hogy felnyomtál.- Kimért volt. És úgy beszélt, hogy csak mi halljuk.- De béke ajándékként elfogadom a kis barátnődet.- Nézett a hátam mögé.

- Arról letehetsz.- Kaptam el a kezét amivel nyúlt volna Zsuzsiért.

- Felhívás keringőre?- Vigyorgott.

- Itt ma nem lesz tánc.

- Azt mondod?- Húzta fel a szemöldökét.

- Azt. És ha jót akarsz magadnak elmész. Mindenhol vannak embereim,  csak egy jelzés és a fejedbe repítenek egy golyót.- Hajoltam közelebb. Egy pillanatig elgondolkozott majd hátat fordított és elment. De vissza fordult.

- Még találkozunk!- Mondta majd elhagyta a helyet.

- Semmi baj.- Simogatta az arcomat Zsuzsi.

- Sajnálom, hogy bele rángattalak ebbe.- Hajtottam le a fejemet.

>>>

- Oké, akinek van terve ne tartsa magában.- Nézett Kevin a csapatra majd le ült a székébe.

- Te mit javasolsz?- Kérdezte őt Laci.  Kevin az asztalon levő térképen egy pontra mutatott.

- Itt biztos nem talál ránk. Itt bújjunk el.

- Nem! - Szólalt meg Zsuzsi ingerülten.

- Van jobb ötleted?- Kérdezte felvont szemöldökkel a testvére.

- Harcoljunk. Két opció van...vagy örökké menekülünk várva, hogy támadjon vagy mi támadunk.- Mondta Céltudatosan.- Nemár srácok, miénk a legpontosabban lövő ember. Jók vagyunk közelharcban is. Én azt mondom keressük meg és nyírjuk ki.- Szerelmes vagyok.

- Engem meggyőzött.- Állt mögé Viki.

- Engem is.- Mondták a többiek és követték Vikit. Kevin büszkén nézett rá.

- Rendben hugi. Intézzük el a seggfejet. Viszont most mindenki pihenjen le.

Zsuzsi hazajött velem az én házamba. Kevin nyilván nem örült neki de engedte.

- Mit csinálsz?- Dölt neki az asztalomnak.

- Csak elrakok pár dokumentumot. Eléggé kíváncsi típus a takarítónő.

- Oké.

- Ügyesen megmondtad Kevinnek.- Mosolyogtam rá.

Zsuzsi elmosolyodott a dicséretre, majd halkan sóhajtott.

- Nem volt nehéz. Tudod, amikor valaki ilyen helyzetbe kerül, nincs sok választása. Harcolnunk kell, mert különben sosem lesz vége.

- Igazad van - bólintottam, miközben elrendeztem az iratokat az asztalon. - De remélem, hogy nem lesz szükségünk rá. Azt akarom, hogy biztonságban legyél.

- Én is ezt szeretném - lépett közelebb, és kezével megérintette az arcomat. - De tudod, Dani, már nem az a lány vagyok, akit meg kell menteni. Tudok magamra vigyázni.

-Tudom. - suttogtam, miközben ujjai végigsimítottak az államon. - Csak félek, hogy elveszítelek.

Zsuzsi szemei megpuhultak, és egy pillanatra megállt. Aztán lassan elmosolyodott, és közelebb hajolt.

- Nem fogsz. Megígérem.- Szenvedélyesen megcsókoltam amit viszonzott. Felültettem az asztalra. Levettem a zakómat és elkezdtem kigombolni az ingemet.

Eszméletlen ezzel a nővel a szex. Lihegve dőltem le mellé az ágyba.

- Azt a rohadt.- Húztam magamra a takarót.

- Szeretlek.- Mondtuk egyszerre lihegve.

- Figyelj, nem akarom, hogy te is benne legyél. A srácokkal elintézzük Solymot.- Fordultam fejjel felé.- Így is eléggé belekevertelek már.

- Nem. Végig csináljuk. Kurvára együtt.- Nézett komolyan a szemembe.

- Házasodjunk össze.

Zsuzsi

- Mi?- Ültem fel.

- Legyél a feleségem.- Mondta komolyan.- Én komolyan gondolom veled ezt az egészet.

- Én is komolyan gondolom..csak most itt van ez az egész ügy.

- Ne idegeskedj. Szűk körben tartunk egy esküvőt. Nem verjük nagy dobra. Csak a családjaink és barátaink.- Egy kicsit gondolkodtam rajta.

- Oké.- Bólogattam majd megcsókoltam.- A feleséged leszek.

- Mindjárt jövök.- Pattant ki az ágyból, felvette az alsógatyáját és kiment a szobából, nem sokkal később vissza is jött és be hasalt az ágyba.- Ez a nagymamám házassági gyűrűje volt.- Mutatta fel a gyönyörű ékszert.

- Dani ez gyönyörű.- Néztem felválltva a gyűrűt és őt. A gyémánt benne olyan kék volt mint a szeme amik most gyönyörűen csillogtak. Most minden gyönyörű lett úgy tűnik. Megköszörülte a torkát.

- Hozzám jössz?

- Igen.- Csókoltam meg fülig érő szájjal.

- Örökké az enyém vagy.- Búgta.

- Csakis a tiéd.

>>>

2 hét telt el az a bizonyos este óta. Minnél hamarabb akartuk az esküvőt. Sólyom egyenlőre eltűnt hál istennek.

- Soha többé nem leszel egyedül, esküszöm. Ahová te mész, megyek. Ha ölsz, ölök. Ha harcolsz, harcolok. És ha meghalnál nekem, én is veled halok.- Mondtam el én is az eskümet. Végül megcsókoltuk egymást mire mindenki tapsolni és fütyülni kezdett.

Egyébként az a szűk kör amit mondott Dani az 70 ember.

- Gratulálunk mégegyszer.- Jöttek oda a szülei.

- Köszönjük.

- Anyu biztos bőgne.- Ölelt meg Kevin.

- Az biztos. Apu meg nem tudná, hogyan nyugtassa meg.- Nevettem.

- Na igen. Abba sosem volt jó.- Mosolygott a bátyám is.