Ölnék Érted! /T.Danny ff./

21. Kövesd A Parancsot

Zsuzsi

- Jól van srácok, kövessük a tervet.- Közölte Kevin a fülesben.

- Gyémánt alakzat!- Adta az utasítást Dani és be is álltunk a formába ahogy száguldottunk a kocsikkal.

Megálltam a kocsival ahol a térkép mutatta a műszer hollétét. Bementem az épületbe fegyverrel a kezemben.

- Megvan.- Kaptam fel a táskát és kiszaladtam.

- Állj!- Hallottam egy mély férfi hangot. Megforudltam és egy maszkos férfi tartotta rám a fegyverét.

- Srácok elkélne egy kis segítség.- Mondtam halkan.

- Tedd le azt a táskát.- Mutatott oda ahova kéne raknom de olyan hülye azért nem vagyok.- Tedd már le te ribanc! Szét lövöm a fejed.

- Én nem tenném.- Jelent meg mögötte Kevin. A tarkójára nyomta a pisztoly végét.- 5 másodperced van, hogy eltűnj.

- Különdben?- Horkantott az a seggfej.

- Különdben én lövöm szét a te fejed.- A fickó egy kis habozás után úgy döntött  elmegy.- Add ide hugi.- Oda adtam Kevinnek a műszert és mindketten kocsiba ülve elindultunk a csapat után.

Dani

Nem kellett sok idő, hogy beérjenek Kevinék. Megbeszéltük, hogy a bázison találkozunk és mindenki szét széledt. Kevin előttem haladt. Csak ketten voltunk az úton.

- Minden rendben haver?- Kérdezte. Hosszú ideig nem válaszoltam.

- Álljunk félre.- Húzódtam le a mellettünk lévő üres parkolóba.

- Na mondjad, mi van?- Szállt ki. Gyors lépésekkel megközelítettem és belevágtam a fejét a kocsija egyik üvegébe ami rohadtul fájhatott neki. - Mi a fasz?- Fogta a fejét ahol az ütés érte. Amíg szedte össze magát  kitéptem a kocsija sofőr felőli ajtaját és kiszedtem a táskát amiben a műszer volt.- Állj már meg ember!- Lökött rajtam egyet amire válaszul az öklömet kapta az arca bal oldalára. Sietve mentem vissza az autómhoz.- Ha arra készülsz amire gondolok akkor rohadt nagy hibát követsz el.- Nem törődve a figyelmeztetésével mentem vissza a saját verdámhoz.

Kinyitottam a dodge ajtaját de még vissza fordultam. Elővettem egy kis gránátot és felé dobtam a kocsit célozva. Megpróbált  elszaladni de a robbanás vége elérte és elrepítette. Lángokban állt a négy kerekűje, ezt kihasználva eltűntem.

- Megvan.- Mondtam a fülesbe Annának. Annak a dögvész hárpiának Costa Ricáról.

- Ügyes. Gyere a találka pontra.

Amint oda értem átnyújtottam.

- Itt van amit kértél. Engedd el őket.- Mondtam komolyan de Anna csak nevetett.

- Azt hitted ennyivel végeztél? Mostantól azt csinálod amit mondok és követed a parancsaim különdben...- Komolyodott el.- Gyere.- öltött magára egy mosolyt én pedig követtem.
Az alaksorba mentünk ahol egy szoba volt aminek rácsos az ajtaja.

- Dani!- Szaladt az ajtóhoz a legfontosabb személy számomra.

- Anya...apa.- Aggódva néztek a szüleim.

- Mibe keveredtél? Mi ez az egész?- Kérdezte félve apa.

- Nyugodjatok meg kérlek. Megoldom, oké? Nem hagyom, hogy bajotok essen.

- És most had mutassam meg mi lesz ha ellenszegülsz.- Ment be hozzájuk Anna egy pisztollyal. Megfagyott a vér az ereimben. Apám tarkójához nyomta a fegyvert.

- Ne! Bármit megteszek csak ne bántsd őket.- Ütöttem a falra hátha át tudom törni de hiába.

- Okos fiú.- Tette el a pisztolyt.- Laura, mutasd meg a szobáját.- Intézte szavait a mögöttem álló lánynak. Szúrós tekintettel néztem Annára majd követtem a kis szőkét.- Készülj a holnapra Dani.