Ölnék Érted! /T.Danny ff./

16. Minek A Gipsz?

Zsuzsi

Danit bent tartották a kórházban estére. Bent akartam maradni vele de meggyőzött, hogy menjek haza.

Reggel korán keltem és csináltam neki sült krumplit, rízst és rántott húst. Egy jó adagot szedtem mindenből egy tálba és bementem a kórházba.
Még aludt. Letettem a kis szekrényre a cuccokat és le ültem az ágy melletti székre. Egy ideig néztem, ahogy szuszog, aztán megszomjaztam. Persze, hogy nem hoztam innivalót.
Kivettem a táskámból a pénztárcámat és lementem a büfébe venni kettő vizet.
Ezekkel a kezemben vissza lépkedtem Danihoz a szobába.

- Szia.- Szólalt meg hirtelen.

- Szia.- Ültem vissza a székre.- Hogy vagy?- Kérdeztem és letettem a cuccaimat is.

- Egész jól a történtekhez képest.- Mosolygott.

- Akkor jó. Éhes vagy? Hoztam neked kaját.- Nyúltam is a tálért.

- Tudnék enni. Köszi.- Vette el és adott egy csókot.

- Akkor most, hogy állunk?- Kérdeztem azt ami egész éjszaka nem hagyott nyugodni.

- Hát én sehogy.- Nevetett.

- Tudod, hogy értem.

- Úgy ahogy mindenek előtt. Ismét minden a régi.- Régi. Csak, hogy nekem nincs meg belőle semmi.

- Oké.- Hagytam ennyiben.- Hogy aludtál? Fáradtnak tűnsz?

- Nem a legkényelmesebb ez az ágy.- Nevetett.- Te sem tűnsz túl energikusnak.

- Nélküled egészen más.- Piszkáltam a körmöm.

- Ma este már veled alszom, ne aggódj.- Fogta meg egyik kezével a kézfejemet.

- Majdnem elveszítettelek.- Jött ki belőlem.

- De itt vagyok. Majdnem épségben.- Emelte meg a fejem és a szemembe nézett.

2 héttel később

Épp haza értem de Danit nem láttam sehol.

- Hahó?- Mentem a konyhába.

- Itt vagyok.

- Jézusom, jól vagy?- Gugoltam le hozzá. A földről próbált felállni.

- Persze. Csak meg akartalak lepni.

- Hát az sikerült.- Segítettem fel és vissza bicegtünk a kanapéhoz.

Dani leült és magára húzott, így az ölében kötöttem ki. A tarkóját simogattam, a kezei pedig a derekamon pihentek.

>>>
Dani

- Szia, mond.- Vettem fel Kevin hívását.

- Szedd össze magad, megyek érted?

- Mi van? Mi történt?- Álltam fel a kanapéról és felbicegtem a szobába.

- Zsuzsit nagy valószínűséggel elrabolták.

- Máris kész vagyok.- Mondtam és bontottam a hívást.

Lementem a konyhába és minden szarral próbáltam leszedni a gipszemet ami sikerült is de rohadtul fájt a lábam. Felsiettem a fürdőbe és a mosdó fölötti tükrös szekrényből kivettem a fájdalom csillapítómat. A markomba öntöttem a dobozból és egy pohár vízzel leküldtem. Végszóra Kevin dübörgött az ajtón.
Le mentem sántítva és ajtót nyitottam.

- Hú de szarul festesz.- Nézett végig rajtam.

- Megleszek.- Szálltam be a kocsijába az anyósra.

- Lábad?- Kérdezte miután ő is be ült.

- Mindjárt hatni fog a fájdalomcsillapító.

- Nem vagy normális. - Nevetett és elindult.

Lassan hatott a sok gyógyszer és egy átlagos nyaraló előtt álltunk meg.

- Ide vezetett a telefonjában levő nyomkövető.- Mondta Kevin a házat nézve. Kiszáltunk a kocsiból és kézbe vettük a pisztolyunkat.

Benéztünk az ablakon. A konyha és a nappali volt látható. Semmi. Lassan lenyomtam az ajtó kilincset és körbe nézve bementünk. Fel osontunk a lépcsőn. Lépéseket hallva Kevin berántott a mellettünk lévő szobába.

Zsuzsi

Rettenetes fájdalmat éreztem a fejemben. Lassan kinyitottam a szemem de alig láttam valamit. Rohadt sötét volt. Le volt ragasztva a szám és megvoltak kötözve a végtagjaim.
Kicsit próbáltam mozogni amikor is valaki belépett a szobába. Egy férfi. El volt mosódva az arca.

- Végre magadhoz tértél.- Mondta hullámzó tompa hangon.- Sok tervem van ám veled.- Közeledett. Letépte a ragasztót a számról majd ismét hátrált.

- Ki vagy te?- Kérdeztem de nehezen jöttek szavak a számra.

- Az nem fontos.

- Mi a szar van velem? Mit akarsz tőlem?

- Miért kell ennyit kérdezősködni?- Valamit magyarázott de nem hallottam és mögé tévedt a zavaros tekintetem ahogy egy alak rám nézett és kiütötte az elrablómat aztán felém sietett. Láttam, hogy mozog a szája de tompán hallottam és nem értettem semmit. Megfogta egyik kezével az állam és felemelte a fejem. A szemem nézegette aztán mintha káromkodott volna szólt a társának és felemelt miután leszedte rólam a köteleket és ki vitt a házból.

Újra sötétség lett úrrá rajtam.

- Szia.- Mosolygott rám Dani amikor felébredtem. Otthon voltam a kanapén.- hogy érzed magad?

- Jól, de mi történt?

- Elraboltak és bedrogoztak. Szerencsére volt nyomkövető a telódban és megtaláltunk.

- Akkor nem csak álmodtam.- Ámultam el.