12. Nem Ismersz

167 5 1
                                    

Zsuzsi

- Ez nem ismerős?- Tett le elém egy képet Milán. Lettetem a csavarkulcsot és a fotót vizslattam. Azzal a sráccal voltam rajta akit 2 napja meglőttem.

- Nem emlékszem rá.- Tettem le.

- Nagy szart.- Jelent meg Peti.

- Marics! Valkusz! Ha azt mondja nem emlékszik, hát nem emlékszik.- Csapott az asztalra Vajk.

- Mi van ha csak átver minket?- Kiabált Marics.

- Peti, ne akard, hogy le építselek a csapat balfékévé.- Néztem a szemébe aztán lecsuktam a motorháztetőmet és beszálltam az autóba.- Ha pedig nem haragudtok, versenyem lesz. Úgyhogy megyek.- Hajtottam el.

Gyorsulási verseny volt 1/4 mérföldön.
Miután oda értem pár ismerős arccal lepacsiztam és a fekete hajamba túrtam. Beszálltam a kocsimba és a rajtvonalhoz álltam várva az első ellenfelem. Amint hallottam az ellenfél autójának a búgását, oldalra fordultam, hogy lássam kit kell legyőzni. Végig mértem, mire ő is rám nézett.

- Kemény egy csávó vagy.- Mosolyogtam.

- Azt mondják?- Húzta fel a szemöldökét. Egy ideig csendben néztem magam elé majd újra rá.

- Szerencséd, hogy félre lőttem.

- Szerintem pontosan céloztál.

- Mi ütött beléd? Meg akarsz halni vagy mi?- Ráncoltam a szemöldököm.

- Ha ezzel jár. Versenyezni jöttem.

- Volt egy kocsid.- Mosolyogtam magabiztosan mire nevetett.

- Nyomjuk.

- Halott vagy.- Fordultam előre ahogy jött az indító.

- Emlékszel? Gáz vagy halál.- Mondta de nem értettem.

Ahogy lecsapta a kezeit a nő elindultunk. A kocsija a srácnak megemelkedett kb 3 másodpercre de én kerültem előre. Volt egy kanyar amit mindketten driftelve vettünk be. Ahogy száguldottunk, láttam a visszapillantóban, hogy hamarosan utolér és nem gondolkodik. Ahogy elém került kezdtem ideges lenni, úgyhogy feljebb váltottam egy fokozatot. Már fej fej mellett voltunk és végül én értem egy hajszállal hamarabb a célba. Intettem neki, hogy kövessen és lementem a kikötőhöz. Ott nem volt senki csak mi. Mindketten kiszálltunk és ő közelebb jött.

- Mindig korán sütöd el a nitrót.- Csukta be a kocsija ajtaját.

- Attól még nem fogsz ismerni mert tudsz versenyezni.- Támaszkodtam meg a kocsimon. Közelebb sétált az autómhoz.

- Sose tudtál ellenállni az erőnek. A bajt is kerested.- Nézett végig rajtam.

- Mit tudsz még rólam?

- Mindent. Egyszer elrabolt az ellenségem téged, ezt akkor szerezted.- Húzta végig az ujját a karomon lévő hegen.

- Kitalálom, te mentettél meg.- Mosolyogtam rá.

- Egyedül szöktél meg amikor már úton voltam érted. Egyszer megmentettél. Csak 18 voltál.- Mosolyodott el. Miket beszél ez?- Mindig te voltál a csapat esze. És az egyetlen gyenge pontom.

- Nem tudom mit keresel itt. De rossz ötlet volt.- Erre hatalmas kezeibe fogta az arcomat és a szemembe nézett.

- Miattad vagyok itt.

- A te emlékeidben élő lány...nem én vagyok.

- Láttam... Ha tetszik ha nem de ugyan az a nő vagy. Előbb is, és most is.- Egyre közelebb hajolt.

- Mennem kell.- Szálltam vissza az autómba és elhajtottam vissza a csapathoz.

A holnapi tervet beszélték.

- Tehát, kijutunk az országból ezen az úton.- Mutatta a térképen Vajk de a lépteimre felfigyelt.- Nyertél?

- Mint mindig.- Álltam mellé.

- Ott volt a pasid is?- Kérdezte Peti.

- Ha nem akarsz golyót a fejedbe, nem firtatod a témát. Szállj le rólam.- Hagytam ott őket és kimentem az ajtó elé.

- Zsuzsi.- Hallottam meg ismét Vajkot. Rá néztem mire folytatta.- Kedvellek. Amikor rád találtam az út szélén és nem emlékeztél semmire tudtam, hogy nekünk dolgunk van együtt.- Mondta de nem figyeltem rá.- Holnap este nyolckor indulunk. Készülj fel.- Mondta egy sóhajtás után és magamra hagyott.

Másnap össze pakoltam egy két fontosabb cuccot és el indultunk.

- Teszünk egy kis kitérőt.- Mondta Milán fülesen keresztül. Mind őt követtük amíg meg nem álltunk egy fegyverboltnál.

Dani

- Most jelentettek egy fegyveres rablást egy fegyverboltból.- Nézte Vivi a laptopját.

- Ők lesznek azok.- Mondtam határozottan.

- Honnan tudod ilyen biztosra?- Tette keresztbe a karjait maga előtt Brúnó.

- Ki olyan hülye, hogy kiraboljon egy fegyverboltot?

- Ez logikus. Indulás.- Pattant fel Kevin. Mind elindultunk azon az úton ahol ez történt.

- Dani, megerősítették a kocsid elejét vassal így nem fog bajod esni ha szemből akár egy betonfalnak is ütközöl.- Mondta út közben Vivi.
Ez még jól jöhet, gondoltam.

- Látom őket.- Taposott a gázra Gaben.- Zsuzsi a második kocsiban ül.

- Tapossunk bele és álljuk el az útjukat.- Adtam ki az utasítást.- Ezúttal nem hagyjuk elmenni. Foglaljátok le a többi autót, enyém Zsuzsi.- Léptem a gázra és be értem az éjfekete dodge-ot.

- Te tényleg meg akarsz halni.- Nevetett amint észre vett.

- Állj meg.

- Nem.- Erre kicsit neki mentem ösztönzésképp.

- Eszednél vagy?!

- Húzódj le azt mondtam.- Kiabáltam.

- Nem vagy normális.- Gyorsított mire neki mentem a hátuljának és kiforgott az útról be egy árokba.- Ezért kicsinállak!- Pattant ki.

- Gyere.- Indultam felé. Behúzott egyet aztán értetlenül állt.

- Miért nem támadsz vissza?- Lökött rajtam de én csak egy helyben álltam.- Gyerünk, üss már vissza!

- Velem jössz.- Ragadtam karon. Ebben a pillanatban megállt mellettünk Vajk.

- Szállj be.- Eleget tett neki Zsuzsi. Gondolkodás nélkül utánuk mentem.

- Tettem nyomkövetőt a kocsijukra.- Mondta Brúnó. Ahogy követtem őket láttam, hogy Zsuzsi mászik ki az ablakon.

- Baszki.- Váltottam még egy fokozatot fel és a kocsi mögé értem szorosan.

Ölnék Érted! /T.Danny ff./Where stories live. Discover now