Rohadt egy hely

6 0 0
                                    

Egyetértést tudok mutatni pár megszólalásában, de nem szabad szem elől tévesztenünk a tényt miszerint, ez a világ már el bukott. Nem én vagyok az egyetlen, aki emberek életére fogad. Mások is meg teszik ugyan ezt. Ki halt az emberekből a tisztesség, a becsület, a tisztaság. Belülről mehaltunk már réges rég. Egyre csak rohad ez a föld és mi észre sem vesszük. Majd csak a végén kérdezzük meg önmagunktól, hogy miért? De akkor már mindegy lesz. Mi építeettük fel és mi is döntjük romba, mert nekünk embereknek semmi sem elég. Tehetetlenül többet akarunk, és nem vesszük észre, hogy elszaladt az idő, és boldogok se voltunk soha. Viszont elég volt ebből a gondolkodásból, merthogy nem Cho bácsi volt az egyetlen, aki az életével fogadott és veszített ellenem. Az áldozat neve Hashimoto Masaki. Jelenleg harmincöt éves, egy házassága volt, de az alkohol tönkre tette azt, viszonylag magas, a haja fekete. Azzal keresi a kenyerére valót, hogy ki dobott, senkinek nem kellő gyerekeket fogad be és bérbe adja őket pedofiloknak, így mire a gyerekek felnőnek, nem lesz annyi erő bennük, hogy tovább éljék az életet és inkább fel mennek a mennyek országába. Utána pedig el jön az én casinomba még több pénzt csinálni. Először csak kis tétekben játszott, majd egyre feljebb lépett, olyannyira, hogy ez most az életébe fog kerülni. De meg érdemli ez a hájas dagadék. Vissza kapja, amit adott.
Ki sétálok a bejáraton és szép lassan be csukom az ajtót, nehogy felkeltsem Minamit. A kapu előtt meg már ott áll Rin az én testőröm és bűntársam. Régóta velem űzi az ipart. Mellettem van jóban rosszban. És mi tagadás a külsője sem hátrány, kidolgozott izomzata vonza női szerencsejátékosainkat, ami nagy forgalomnak örvend. De ennyit erről, mennünk kell.

- Indulhatunk, Rin?

- Persze, Naomi. Ahogy mindig is.

Be ültünk a kocsiba és elindultunk. A várostól nem messze található egy ipari park, ami mellet ott a kékre festett tenger. Elhagyatott az egész hely, tekintve, hogy az ott lévő gyárak csődbe mentek, és ez főleg a természetnek köszönhető. Ezért hát, megvettem és át alakítottam. Jelenleg úgy néz ki, mint egy farm. Ugyan úgy vannak állatok csak itt gabona és rizs helyett tudatmódosító szerek teremnek különféle üvegházakban. De természetesen ez sem védetlen, ez az egész körbe van kerítve három méter magasan kő fallal, aminek a tetején szögesdrót van, na meg persze, komoly kamera berendezéssel rendelkezik. A kapukat belülről nyitják és zárják. Mint most is, ebben a pillanatban.

Útolsó szál cigarettaWo Geschichten leben. Entdecke jetzt