Kincset ér → HYUNLIX 「Befejezett ✔」

3. ✧ Hyunjin múzsájának lenni

Az utolsó délutánon néhány fáklyával, pokróccal, és Hyunjin méregdrága kamerájával felszerelkezve vágtunk neki a partnak. A szabad strand, ahová mi érkeztünk, füves, sziklás partszakaszon helyezkedett el. Még nyitva értük az ott sorakozó éttermeket, így az is eldőlt, hogy vacsorára néhány lángost fogunk bevágni. Letelepedtünk a partszakaszon végighúzódó fűbe, és a naplementében ízlelgettük egy újabb eltelt évet követően a nosztalgikus tészta forró mámorát. Lassan előkerült az UNO kártya és a ciderek, egymásra koccintva hagytuk, hogy a nap nyugovóra tértével beborítson minket a hold és a csillagok gazdag, ezüstös fénye. Valamivel távolabb tőlünk néhány késői fürdőző jóízű kacagása keveredett a parti neszekkel, ők is kiélvezték az elmúlt napokhoz képest sokkal kellemesebb hőmérsékletet.

A mögöttünk álló időszak hajtása beérni látszott, a rengeteg küzdelem pedig aminek íze a nyelvünkre égett, elégedetten fűszerezte a bennünk hatalmasodó büszkeséget. Vállt vállnak vetve küzdöttünk az álmainkért, kimerülten, fájdalmasan, mégis remény és boldogság bimbózott a mellkasunkban. A közösen átélt emlékeink láthatatlan fonállal fűztek minket egymáshoz, és a végtelenül hosszúra nyúlt telet követően végre számunkra is virágba borult a világ.

Éjfél körül járt már az idő, mikor a kártyák visszakerültek a táskánkba, és elfogyott az összes idefelé vásárolt étel és ital. Elég sötét volt már hozzá, hogy nekiláthassunk a fotózásnak, amiért eredetileg is érkeztünk. Egy lélek sem járt erre ebben az órában, a korábbi fürdőzők is nyugovóra tértek már. Nem volt aki megzavarjon minket. Míg Jisungék a fáklyákat igyekeztek meggyújtani, én Hyunjinnek segítettem felállítani a kamerát egy biztos pontra, ahol stabilan megállhatott.

Néhány héttel korábban böngésztem pinteresten valami új nyári recept után, amikor valahogy más vizekre tévedtem, és újabb különleges ételek helyett végül is fényfestésről kezdtem el inspirációs fotókat menteni a nyári hangulattábláimra. Persze mikor teljesen belemélyedtem, Hyunjinnek is feltűnt mivel foglalatoskodtam, de a szokásos incselkedő szemforgatása helyett azonnal teljes figyelmet kaptam tőle. Jobban mondva nem is én, hanem a képek. A magasabb igazi művészlélek volt. Imádtam őt nézni, miközben elmélyülten dolgozott valami új projekten. Még aznap este megegyeztünk, hogy a nyaralásról biztosan nem indulunk haza anélkül, hogy készítettünk volna néhány hasonló fotót. Jeongin már nem fért a bőrébe, egész nap a pillanatot várta elérkezni, mikor készül végre róla is egy menő kép. Jisung valamivel diszkrétebben próbált Minho idegeire menni, azonban mindannyian tudtuk, hogy titkon élvezte a fiatalabb minden megnyilvánulását.

- Remélem átvetted a szálláson a fürdőnadrágod, mert Jeongin és Jisung után téged is fotózni akarlak - túrt a hajamba Hyunjin, és tarkómig csúsztatva ujjait közelebb húzott, hogy a homlokomra nyomhasson egy gyengéd csókot.

- Nem megyek be a vízbe, tegnap este elég volt - kuncogtam el magam, incselkedve oldalába bökve. - Nem akarok felfázni pont a comeback előtt, tegnap szerencsém volt hogy megúsztam. Amúgy sem úgy öltöztem.

- Pedig ma már jobb a víz, szóval muszáj lesz. Nem fogadok el nemleges választ, egy földre szállt angyal vagy, szóval ha tetszik, ha nem, akkor is fotózok neked szárnyakat, hogy más is lássa, amit én.

- Hyung, haladj már - kiáltott Jeongin tőlünk nem messze, aki megzavarva a pillanatunkat a partról vezető lépcsőn át már derékig a vízbe is merült. - Valami nagyon menő képet szeretnék, amivel flexelhetek majd a barátnőmnek.

- Ezt még átgondolom, hogyha ma nem sózod be a feneked elalvás előtt és nyugton tudsz maradni, legalább míg elalszunk - szúrta oda neki a mellettem álló, mielőtt még állított volna egy utolsót a sziklákra támasztott kamerán. - Szóval akkor a záridőt húsz másodpercre állítottam, te pedig nagyon fontos hogy mozdulatlan maradj végig. Közben két önként jelentkező már indulhat is hogy bemásszon melléd a vízbe, és nagyjából tizenöt másodpercük lesz valami szépet rajzolni a fáklyákkal, majd gyorsan eltűnni a képről, hogy a fényen kívül más ne látsszon a fotón.