19. Ha Meghalsz Meghalok(évad záró)

212 15 0
                                    

Dani

- Ez az egész az én saram.

- Ne mond ezt.- Fogta két kicsi puha keze közé az arcomat Zsuzsi.- Együtt ezen is túl lendülünk.

- Kapjuk el. Nincs sok időnk.- Vettem le kettő dodge kulcsát.

Szerencsére Manuel tényleg profin lő.
Mindenki beszállt a kocsijába és elindultunk. Padlógázzal mentem előre. és egy parkolóház leg tetejébe gurultam fel ahol lelassítottam és megálltam a szemben levő autó miatt. Boncz volt az.
Gyilkos tekintettel néztem vele farkasszemet aztán egyszerre indultunk el egymással szemben és össze ütköztünk. Szerencsére az erősített vas miatt nem lett nagy kár a kocsimon, ellenben az övével.
Mindketten kimásztunk a kocsiból. Az anyós ülésről egy nagyobb vascsövet kivettem. Ő egy hasonló méretű feszítővasat.

- Úgy látom utcai bunyóra készültünk.- Mosolygott.

- Az eféle bunyóban...mindig az utca nyer.- Léptem közelebb és meglendítettem a csövet ami az oldalába landolt. Ütni próbált de kitértem előle.

Ez így ment egy jó ideig amikor észre vettem a bombákat a kocsijában. Kettő erőset bele ütöttem amitől földre került.

- Valaki! Az autóm feladta.- Mondta Manu a fülesbe.

- Megyek.- Mondta Zsuzsi.- Szállj be.

Ezután megjelent az égen egy nagy helikopter és elkezdett lőni rájuk. Megpróbáltak elmenekülni előle. Nem gondolkoztam, utoljára rá vágtam Bonczra és a kocsijából kikaptam a bombákat. Be ültem az autómba és padlógázzal indultam el, hogy magamra vonjam a figyelmét a kopternek. Sikerült. Rám célzott. Lejjebb ereszkedett velem szembe de a golyóálló kocsit nem hatotta meg a sok lövedék. Előttem volt egy régi reklám tábla amire padlógázzal hajtottam és le ugrattam a magasból. Az egyik gránátot biztosítottam és a nagy táska robbanó anyagot feldobtam a helikopterre. Csak zuhantam. Egy betontömbe ütközött a kocsi.

Zsuzsi

Lefagyva figyelte az egész csapat mi történik. A magasból zuhant le Dani autója. Belecsapódott egy betontömbe és úgy zuhant tovább. A parkolóház szét zúzott darabjaiba ütközött és ripityára tört a kocsi.

- Nee!- Kiabáltam torkom szakadtából és felé futottam. A csapat is így tett miután földet ért a roncs.
A fiúk segítettek a beton darabot leszedni a kocsiról és Kevin kiszedte belőle Danit. Eszméletlen volt.

Brúnó elkezdte újra éleszteni.

- Ha szólók fújj bele 10 másodpercig a szájába!- Nézett rám.- Gyerünk haver!- A könnyeim csak úgy folytak.

Már 3x megcsináltuk. Semmi.

- Hagyd! Hagyd békén!- Löktem le róla.

- Fújj a szájába!

- Hagyd már abba!- Mondtam már rekedt hangon és lelöktem. Le ültem és az ölembe húztam Danit.- Tudom, hogy most fáj neked, de maradj ébren és figyelj rám.- Szipogtam majd folytattam.- Már emlékszem mindenre. Az utóbbi napokban rámtörtek az emlékek...emlékszem arra, hogy össze házasodtunk.- Megint eszembe jutott az esküvő.- Ha meghalsz, meghalok..- Könnyesedett ismét a szemem.- És még nem állok készen a halálra. Ez a perc még a miénk.- Elkezdtem fürkészni az arcát.- Emlékszem, minden eszembe jutott.- Szorítottam mégjobban magamhoz.

- Már ideje volt.- Szólalt meg, bár erőtlenül.

- Istenem.- Hitetlenkedve, mosolyogva néztem a többiekre majd újra Danira. - Miért nem mondtad, hogy össze házasodtunk?

- Azt akartam, hogy magadtól szeress belém.

Egy kicsit vártunk amíg Dani össze szedte magát és felsegítettük aztán Manuval két oldalon támogattuk a kocsiig.

- Feküdj le.- Mondtam amikor le ült otthon az ágyra.- Lezuhanyoztam és befeküdtem mellé.

- Miért nem mondtad, hogy emlékszel?- Kérdezte már fél álomban.

- Akartam...

Vége

Köszönöm ha végig olvastad. Remélem tetszett, ha igen jelezd a votre-ra kattintva. Véleményekrr kíváncsi vagyok. 🩷


Ölnék Érted! /T.Danny ff./Where stories live. Discover now