❌Csak❌ A mostoha tesóm

8. Ezt nem szabad

Drew fel tette biciklimet a csomagtartóra, és haza vitt a kocsijával.

Haza érve megszárítottam a hajam, majd kipakoltam a fánkokat egy cuki kis tányérra.
-Kérsz belőle?-kérdeztem Drewet.
-Ja, adhatsz belőle!-Drew elindúlt felém. Olyan mintha lassított felvételben jött volna. Csak előttem állt egy magas, szőke, izmos srác. Mintha a szemeivel mosolygot volna rám. Ezután elvett egy fánkot.
-És Oliverel mi van?-tömte magába a fánkot.
-Mi lenne? Azt mondtad ne találkozzak vele!-forgattam szemeimet.
-Nem gondoltam hogy szót is fogadsz nekem. -jött még egy fánkért, és kuncogott. A szívem hevesen dobogott.

Kezdett sötétedni, ezért vettem egy forró fürdőt, majd megvacsoráztam. Az ágyamban olvasgattam, ezután apu, és anyu régi képeit nézegettem. Fura volt látni hogy ennyit mosolyogtak régen. Mármint egész életemben nem láttam ennyit mosolyogni apát, mint azokon a képeken. Apa néha mesél arról az estéről. Azt tudom hogy anyukám 19 évesen szült meg, apa akkor 33 volt. Az egészben már ilyesztő ez a nagy kor különbség. Vagy náluk a kor csak egy szám volt? Valószínűleg ki fogom dobni ezeket a képeket.

Kezdtem elbóbiskolni. Szét téptem egy képet, a többit pedig elhajítottam, majd lehunytam a szemem. Egy dörrenésre riattam fel. Az ég volt az. Nagyon félek a vihartól, és utálom a szelet, a dörgést, a villámlást, és minden ehhez hasonló dolgot. Felkapcsoltam a lámpám, ezután bebugyoláltam magam a takarómmal. Rettenetesen féltem. A dörgések hangja egyre hangosabb lett. Minden elsötétült. Elment az áram. Kerestem gyufát, muszály volt meggyújtanom egy gyertyát.

Ezután át mentem Drewhez, de ő úgy aludt mint a bunda.
-Drew!-suttogtam-Drew! Ahj ébredj már fől!-
Horkantott egyet, majd felébredt.
-Jézusom!-ilyedt meg -Mit csinálsz? Miért nem alszol?-hunyorított.
-Mert nagyon félek!-remegett kezem.
-Mitől?-fülelt -Ja, oo!-
-Elment az egész házban az áram!-figyelmeztettem.
-O baszki! -fogta fejét -Hát szeretnél velem aludni?-
-Hogy én?-néztem nagyokat.
-Aha, gyere ide!-mutatott az ágy másik felére. Dörrent egyet, én pedig úgy össze rezzentem, hogy nem ellenkeztem tovább.

Az ágya kifejezetten kényelmes volt. Én Drewnek háttal feküdtem, de ez nem sokáig volt így, felém fordúlt. Úgy éreztem túl közel vagyunk egymáshoz, de ezen mégsem akartam változtatni. Éreztem ahogy Drew mozgolódik, éreztem magamon a leheletét, éreztem ahogy a szívverése egyre gyorsabb lesz. Aztán csak annyit éreztem hogy Drew keze az én derekamon van. Ezzel nem tudtam mit kezdeni, de jól esett. Szép lassan magához húzott. Már egyáltalán nem érdekelt a vihar, csak Drew. Nem bírtam magammal, és felé fordultam. Mikor felé fordultam mosolygott. Kezét felemelte, majd az arcomba lógó hajtincset fülem mögé igazította. Szám szélét kezdte el simogatni. Arcomat még közelebb húzta, ezután kellemes csókolózásba kezdtünk. Csak csókolóztunk, és csókolóztunk. Nem bírtam magammal, és Drewre másztam, majd elkezdtünk hevesebben csókolózni. Az érzés kellemes volt, és egyben bántó, mert tudtam hogy ezt nem szabad. Bűntadatom volt, de mégsem akartam abba hagyni.