Megbeszéltem Bencével meg a többiekkel, hogy itt maradok egy hétig, ami azt jelenti, hogy csak a jövő hét hétfőn megyek vissza Miskolcra a 13:40-kor induló vonattal. Addig is Attilával fogok lakni, úgy mint régen. Bár Kinga meg Desh úgy tudja, hogy szállást intéztem magamnak. Ha esetleg valamelyikük a semmiből jönne Atihoz, szépen elbújok. Tudom, hogy nem helyes amit teszek és lehet, hogy tényleg egyszerűbb lenne minden ha csak szakítanék Bencével, de erre képtelen vagyok. Nem akarom megbántani. És tudom, hogy nagyon fájna neki ha szakítanék vele az "exem" miatt. - Jó akkor majd még este hívlak. Szia, szeretlek! Motyogja Bence a telefonba. - Én is szeretlek, szia! Elköszönök és leteszem a telefont. Attila felsóhajt mellettem az ágyon. Ő is a telefonját nyomkodja. - Mi a baj? Kérdem mosolyogva és felé fordulok. - Semmi. Csak..nem szemétség ez amit csinálunk? Mármint, nem bánom mert jó újra magam mellett tudni téged hiszen hiányoztál, csak..három napja játszuk a szerepünket és mégis idegesít, hogy a többiek előtt még csak a kezedet se foghatom meg! Halkan felnevetek. - Valahogy kikell bírnunk! Közelebb húzódok hozzá és megcsókolom. - Desh írt, hogy bérelt mára valami buli helyszínt. Most én sóhajtok. - Jaj de jó! Mondom szarkasztikusan. Ati nevet. - Jó lesz ne aggódj. Végülis Desh nem most bérel először buli helyet. Amiken eddig voltam, mindenhol volt szoba! Kivörösödik az arcom, mire Attila csak nevet. - Mikor lesz? Felkelek az ágyról és kinyújtózok. - Nekünk fél hatra kell ott lenni. Segítünk egy picit nekik! Elmosolyodok. - És az oda vezető út? Ha veled megyek azt fogják hinni, hogy együtt vagyunk. Leülök az asztal előtt lévő kisszékre. - Hát, végülis nem tévednének. Majd azt mondom, hogy elhoztalak. A többit csak bízd rám!Mindenre felkészültem! Ja és Luna szerencsére nem lesz ott. Elment Laurával nem tudom hova. Nekidőlök a széktámlának. - Laurával? Jóba vannak? Ati bólint. - Hát igen. Kér ribanc nem bírja egymás nélkül még a történtek után sem. Nem is kell gondolkodni azon, hogy hova mentek! Mind a ketten felnevetünk. Annyira kíváncsi lennék mi volt az a bocsánat kérő duma, amivel Laura így meggyőzte Lunát. Bár mondjuk őt nem nehéz meggyőzni. - Na mindegy engedjük el eszt a témát. Kezdj el készülődni mert van kb 3 óránk és tudom, hogy ez az idő is kevés lesz neked! Megint nevetek. Felkelek a székből és a bőröndömhöz megyek. Kiveszek egy vörös színű, testre feszülős ruhát. De jó, hogy gondoltam a bulizós estékre! Kiveszem hozzá a fekete magassarkúmat, aminek a talpa szintén vörös. Sminkeket és parfümöt hoztam, illetve pár kiegészítőm is van, de azok most még ráérnek. Először is zuhanyozni megyek. Miután kész vagyok magam köré tekerek egy törölközőt. Vissza tipegek a szobába, Ati pedig le-fel méreget. - Mi az? Kuncogok. - Semmi. Mosolyog majd ő is elmegy lezuhanyozni. Megtörölközök, majd a telefonom képernyőjére pillantok. 30 percbe telt a zuhanyzás. Ha így haladok tényleg kevés lesz ez a 3 óra...
