Az életről tizenèves fejjel

Szeretni hagyni

Bőrszövetem alatt hosszú lomb - erek
Szépen körbefutnak szívtől szívig
Kapcsolódni könnyű, míg nincsenek sebek
És míg a szeretet nem felnőttes, mély hit.

Megszeretni játék, egy kósza könnymosoly
Vagy csak csillaghullás a szivárványhártyában
Addig szó a szó, míg elsodor
Önmagam ölelem a rózsaárnyas lázban.

Kapcsolódni könnyű, hisz időtlen a játék
De olykor a megzavarodott sors közbeszól
Megszeretni valakit. Ez a leggyötrőbb ajándék
Az együtt külön lesz, az ott pedig valahol.

Csontjaim között fagyott virágszirmok
Lehullnak, és megtapadnak szívemen
Felejteni egy áldott kín, de mégsincs
Az emlékezésnél gyönyörűbb gyötrelem.

Megszeretni valakit miért időtlen,
Ha a sors percet szab minden köteléknek?
A lélek ha elpihent, miért beszéljen?
Halálomig tanítasz, feslett ajkú élet.